A Demokratikus Koalíció X. kongresszusán egy megfiatalodott, modern párt tűnt fel
Ha összefogunk, győzni fogunk!
Átrendeződött a politikai erőtér az Európai Unióban is, de sokkal jobban Magyarországon. Ebben a változásban a Demokratikus Koalíció egy jelentős szintet lépett, a kormánypárt kizárólagos hatalma megroppant – így foglalható össze a DK X. kongresszusának meglepő sokszínűséggel, egy átgondolt koncepció alapján előadott üzenete.
Március 1-én délelőtt, a Budapest Kongresszusi Központban nyílt meg a DK X. kongresszusa. (Aki nem tudott ott lenni, s a híradásokból nem nyert objektív tájékoztatást, az megtalálja ezt összeállításunkban.) Visszautalunk arra, hogy már Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor a két vezérszónok februári évértékelője micsoda tartalmi és formai differenciákkal lepte meg a hallgatóságot. Az első egy XXI. századi látvány-rendezvény volt, napjaink kommunikációs technikáinak szellemes bevetésével. A második egy megfáradt monológ, amelyben legfeljebb az unalomig ismert háttér zászlóerdeje lett még terjedelmesebb.
Nos, a Demokratikus Koalíció megkapó látványossággal rendezett kongresszusa nem egyvalaki one-man show-ja akart lenni, hanem nyíltan és meggyőzően demonstrálta a fő mondanivalót: hogy a DK Magyarország legnagyobb, legszélesebb rétegeket összefogó, leginkább európai ellenzéki pártja. S főként: a jövő pártja!
A mostani kongresszuson számos fiatal arc jelent meg a már szokásos javakorabeli párttagok mellett. A színpad hátterét például nem valamiféle szimbolikus díszlet töltötte ki, hanem élő, mozgó fiatalok, akik feliratokat emeltek fel, fénylő rudacskákkal integetve festették alá az éppen felszólalók mondanivalóit. A sort Rónai Sándor, a DK fiatal Európai Uniós képviselője kezdte meg: „A mindenit, barátaim!” megszólítással, amint színpadra lépve szembesült a Kongresszusi Központ dugig tömött hatalmas nézőterével. A következő szónok, Niedermüller Péter színre lépését szűnni alig akaró tapsorkán fogadta, nem véletlenül. Ő szerényen az új önkormányzati képviselők tennivalóiról beszélt. Példaként említette, Erzsébetvárosban az önkormányzat kifizet négyhavi egészségügyi járulékot az idős betegek helyett, akik erre nem képesek. Továbbá 1,5 milliárdból felújítanak önkormányzati tulajdonú lakásokat a legszegényebb rászorulóknak. Őt követte Bedő Kata, fiatal újpesti alpolgármester. Életkorát jellemző őszinte lelkesedéssel számolt be az október 13-i eredményhirdetés euforikus hangulatáról, amikor az ellenzék más-más pártjainak képviselői „különféle színű dzsekikben, de együtt ünnepeltek”. Az utána következő felszólaló talán sokakat meglepett, mindenesetre a DK egy új arcát villantotta fel. A győr-soproni kis Hegyfalu polgármestere Szilágyi Tamás ízes tájszólással beszélve – többek között – elmondta: megrögzött hagyományőrző, azért is, mivel erdélyi származású.
A felszólalók bemutatását és az elhangzottak alátámasztását, a színpad két oldalán felfüggesztett jókora kivetítők is hatásosan szolgálták. Rajtuk volt megfigyelhető egy idősebb, láthatóan vidéki bátyó beszámolója. A Fidesz 2018-as győzelme után minden reményét elvesztette szegény. Még azt is alig akarta elhinni, amikor a tavalyi önkormányzati választás eredményét kihirdették. Csak azt sajnálta, hogy nincs otthon egy üveg pezsgő, amit rögvest kibonthatott volna. Akkor, október 13-án értette meg, – mint most, utólag elmondta –, hogy mennyire fontos az összefogás!
Gyurcsány Ferenc nagyon várt kongresszusi beszédét azzal kezdte, hogy rövid fennállása óta a DK soha olyan eredményes évet nem zárt, mint a tavalyi. Soha annyian nem támogatták a pártot, mint most. Soha annyi képviselőt nem küldhetett Brüsszelbe és Strasbourgba, soha annyi önkormányzati képviselője nem volt. „A legfelemelőbb, hogy soha annyi tízen- és huszonéves nem csatlakozott hozzánk, mint az elmúlt egy évben. Van ok a mérsékelt elégedettségre. Az ellenzék vezető ereje azonban nem egyik vagy másik párt. Hanem egy közös elképzelés, egy közös szándék, hogy Magyarország újra európai köztársaság legyen, hogy demokrácia legyen. Ahol vigyázunk egymásra, egy olyan ország, amely szövetségeseit elsősorban nem Moszkvában, Pekingben, vagy Ankarában keresi, hanem Berlinben, Párizsban, Rómában vagy éppen Brüsszelben. Ilyen országot akarunk”
Majd összefoglalta a jelen legfontosabb fejleményeit, amelyek új fejezetet nyitnak a politikában. 1. A magyar kormány és kormányfő álma, hogy átalakítja Európa térképét és többségbe kerülnek a befelé fordulást hirdető, az Uniót szétszedni akaró erők, s ennek hullámain ő fontos vezetővé válik, ez az álom hála istennek széthullott. 2. Megrepedt az a hatalmi szerkezet nálunk, amely fenntartott a rezsimet az elmúlt 10 évben. Ezt nevezte a miniszterelnök centrális erőtérnek. Amely arra az egyszerű elképzelésre épült, hogy a kormánnyal szemben széttagolt, egységes fellépésre képtelen ellenzéki pártok állnak. Ez a körülmény mára megváltozott. Azok a határok, amelyek az ellenzék különböző pártjai között felépültek, leomlottak. Ebből siker lett! Olyan siker, amelyet az ország megérdemelt, s amiért milliók megküzdöttek. 3. Átrendeződött az ellenzék szerkezete. Azok a pártok, amelyek korábban a legnagyobb támogatást élvezték, meggyengültek, mások pedig, vagy olyanok, akik korábban nem is léteztek, mára nagy támogatást szereztek.
Miért történhetett meg mindez? – kérdezte. Úgy látom, a kormányfő összekeverte a vágyait a valósággal. Kétségtelenül felerősödött az elmúlt időszakban a nacionalista, bezárkózásra hajlamos, jobboldali populisták hangja. Igaz ez Brazíliától kezdve az Egyesült Államokon át az Európai Unió egyik-másik országára vagy azok némely pártjára. De, legyen világos: a hangerő, nem azonos az erővel. Európa népei tavaly májusban azt mondták, hogy tovább akarnak haladni a mérsékelt, a demokráciát és az erősebb Európát jelenő úton, és vereséget mértek az olyan politikusokra, mint amilyen a magyar kormányfő! Miközben a kormányfő helyesen ismerte fel, hogy a hagyományos politikai gondolkodás átalakult. Csak azt nem értette meg, hogy ennek következményei lesznek Magyarországon is. Nem az a meghatározó, hogy van az ellenzék körében mérsékelt, balközép, nemzeti elkötelezettségű és liberális párt. Hanem az lett meghatározó, hogy egy olyan rezsimben, amely élesen kettévágja az országot, elfogy a levegő a politikai tér közepén. Ezért azok, akik azt hitték, hogy lehet lavírozni Orbán képmutató rendszerében, azok egy része eltűnt, más erejét vesztette, így azután az ellenzék magára talált. Ezt a receptet kell folytatni.
Azok a viták, melyek most a NAT körül forognak s melyekben az egyházi fenntartású iskolák több mint 1200 tanárának tiltakozását is halljuk, végre talán kijózanítóak lesznek a kormány számára. Mert ezek az intézmények a kormány ideológiai alapját adják, de az ott dolgozó tanárok keresztény-konzervatív gondolkodásuk mellett is érzik a szakmai és emberi felelősséget, amivel tanítványaiknak és az ország jövőjének tartoznak. Tehát elfogyott a bizalom ott is. Ha ezt nem érti a kormányfő, biztos lehet abban, hogy megkezdődött csúfos megszégyenülésének időszaka.
Ezután arról beszélt elnökünk, mi lehet az oka a megerősödő ellenzéki pártok sikereinek. Két okot említett. Az egyik: „A választók a DK esetében azt honorálták, hogy van itt egy végtelenül egységes, rendkívül kiszámítható párt, amelyik soha nem mutatott kétséget afelől, hogy mindig szemben áll a Fidesz rendszerével. Minket ez a magatartás emelt fel.”
A másik: „A választók kerestek egy új generációt, egy új mentalitást, kívánták az ellenzéki politika megújítását és ezt a Momentumban ismerték fel.” Ezután gratulációját fejezte ki mindahhoz, amit a Momentum pár éves pártként elért. Mindezzel szemben ott áll a kormányzópárt, amely úgy látszik az évek alatt elkényelmesedett, önkorrekcióra képtelen, belesüppedt az urizálás és a korrupció szörnyű világába és mocskába.”
S hogy miért olyan mély a konfliktus, annak történelmi okai vannak. „A vita abban áll, hogy mi biztosítja a jövőt. Magyarország jövőjét, Európa jövőjét, s ha úgy tetszik a Föld jövőjét. A vita mélyén két szemben álló szemlélet ütközik. Egyik oldalon a szabadság világa. Szabadon választod meg hitedet, kultúrádat, szabadon rendezed be saját egyéni életedet. Ezzel szemben áll a zárt ideológiák rendszere, ahol megmondják neked, hogyan kell élned, miként kell gondolkodnod, mi legyen az ízlésed, mikor vagy jó magyar és nem folytatom tovább. Két nagyon különböző út.”
A mienk az együttműködésre való törekvés másokkal, más országokkal, a világ különböző részeivel, ezzel szemben áll a bezárkózás politikája. Ami az együttműködést illeti, elnökünk kitért napjaink legégetőbb aktualitására, amit úgy neveznek: koronavírus. „A koronavírus nem kér útlevelet.” Amikor százmilliók utaznak a világban, ember legyen a talpán, aki ennek terjedését meg tudja állítani. Ilyen esetben globális fellépés, nemzetközi cselekvés és hatékony helyi intézkedés szükséges egyszerre. Ez a mentalitás teljesen szemben áll azzal, amit a kormány képvisel. A polgárok jelentős részében elveszett a bizalom, hogy a kormány ezt az ügyet helyesen tudja kezelni. Feltette a szónoki kérdést: van Európának közös epidemiológiai központja? Nincs. Nos, mikor kiállunk a közös Európai értékek mellet, akkor ilyen egyszerű dolgokra is gondolunk, hogy intézzük közösen azokat az ügyeket, amelyek mindenkit érinthetnek. Amikor azt mondjuk, hogy több pénz kellene a megelőzésre és a védekezésre, viszont kevesebb például a kommunikációra, a propagandára. Mert ma senkit nem hajlandók megvizsgálni a magyar kórházakban, aki még nem mutatja a fertőzés jeleit, de gyanakodik a betegségre, hiszen a kéthetes lappangási idő is fertőző. Nem azért, mintha rosszak lennének az orvosaink, hanem azért, mert nincs elég férőhely, nincs elég orvos, nincs elég személyzet. „Kevesebbet Rogánnak és többet az embereknek, hogy biztonságba érezzék magukat.”
„Arra sem képes az állítólag jól kormányzó vezetés, hogy elegendő szájmaszkot és fertőtlenítő kézmosót biztosítson a polgárainak!” Elmondta, amikor készülődtek a kongresszusra, kerestek szájmaszkokat, hogy kiosszák az itt megjelentek között. 50 darabos szájmaszk-csomag két hónappal ezelőtt 800 forintba került. Ugyanez ma: 28 ezer 600 Forint! Nyilvánvaló, tisztességtelen emberek nyerészkedni akarnak ezen az iszonyatos problémán. Javasolta a kormánynak – amely amúgy is nagyon szeret központilag szabályozni –, hogy biztosítson hatósági árat a védőeszközöknek és csípje el a haszonlesőket, mert az emberek oldalára kell állni, a nyerészkedők helyett. Az állam pótolja a karanténba rekedt magyarok bérét, a karantén idejére szüneteljen a hiteltörlesztés, az adózás és a közüzemi számlák befizetése, ez idő alatt egyetlen munkavállalót se lehessen elbocsátani. (Hétfőn jelezték, hogy a DK ez ügyben törvényjavaslatot készül benyújtani.)
A menekülthelyzetet pedig úgy értékelte, hogy az elmúlt napokban a szíriai kormány Orbán egyik szövetségesének, Putyin orosz elnöknek a támogatásával megtámadta Orbán másik szövetségesét, Erdogan török elnököt, aki „ebbéli felháborodásában ráengedi a menekülteket Európára”. Felmerül a kérdés: a kormányfő vagy nagyon nem ért a külpolitikához, vagy ha igen akkor maga is azt szeretné, hogy újabb menekültáradat fenyegesse Európát és Magyarországot. Az egyik verzió rosszabb, mint a másik.
A kormányfő klímavédelmi fordulatát Gyurcsány Ferenc nem érzi őszintének. Azt javasolja, hogy ha Orbán komolyan gondolja, amit állít, akkor hozzon létre környezet- és klímavédelmi minisztériumot, valamint állítson fel környezet- és klímavédelmi nemzeti tanácsot.
Gyurcsány Ferenc kitért arra is, hogy megtanultuk, hogyan működik az ellenzéki koalíció a lakosság érdekében az önkormányzatokban. Például dr. László Imre polgármester vezetésével a XI. kerület megvásárolt 400 ultrahang vizsgálatot, melyből hosszadalmas várólista mellőzésével kap az, akinek az állapota miatt ez sürgős. Hangsúlyozta, ezekben a sokszínű testületekben felmerülő viták, nem a gyengeség jelei. Ellenkezőleg, azért erősek, mert a kissé eltérő érdekek is kifejezésre jutnak, és egyre többen érzik úgy, a közös döntésnek ők is részesei.
De vigyáznunk kell egymásra! A vitákból mindenki azt szűrje le, hogy azok olyan sokszínűek, mint maga az ország, de képesek vagyunk vezetni a ránk bízott városokat és kerületeket, és képesek leszünk 2022 után vezetni az országot is! Vita ott nincs, ahol a vezetés egyszemélyi. A DK minden tőle telhetőt meg fog tenni azért, hogy Orbán és politikája be ne tehesse a lábát Budapestre!
A DK internetes konzultáción véleményt kért az emberektől, milyen ellenzéki összefogást szeretnének a 2022-es országgyűlési választáson. Néhány nap alatt kiderült, 108412 válaszadó 93 százaléka teljes ellenzéki egységet, egy listát egy miniszterelnök-jelöltet és körzetenként egy közös ellenzéki jelöltet kíván állítani a következő választáson. Tehát közös akaratból közös lista, közös listából közös győzelem, ebből pedig közös Magyarország lesz!
„Ha összefogunk, győzni fogunk. Magyarországért, a Köztársaságért, az Európai Egyesült Államokért!”
A nagy tetszéssel fogadott beszéd befejezése után a kongresszus megválasztotta a párt tisztségviselőit. Itt elmondjuk, hogy a DK szervezeti szabályának értelmében, még a X. kongresszus előtt a teljes tagság online-szavazással erősítette meg az elnöki poszton Gyurcsány Ferencet. A szavazati joggal rendelkező párttagok közül 2524-en adták le voksukat. Gyurcsány Ferencre 2459-en szavaztak, ellene 25-en, további 40 DK-tag a „nem szavazok” választ jelölte be, ami tartózkodásnak felel meg.
Többeket érdekelhet: a kongresszus beszavazta a DK elnökségébe Kálmán Olgát, aki eddig is a Találjuk ki Magyarországot! szlogennel meghirdetett országjárás arca volt.
További választási eredmények: a párt ügyvezető alelnöke ismét Molnár Csaba lett. A DK alelnökeinek a tagok a
következőket: Ara-Kovács Attilát, Gy. Németh Erzsébetet, Vadai Ágnest, és Varju Lászlót választották.
A DK elnökségének tagjai lettek: Arató Gergely, Avarkeszi Dezső, Cserdiné Németh Angéla, Élő Norbert, Kálmán Olga, László Imre, Mezei Zsolt, Ráczné Földi Judit, Vágó István és Varga Zoltán.
Vajda János
