Olyan jövőt kell építenünk, amelyikben győz a normalitás

Kivonatosan ismertetjük a DK elnökének évértékelő beszédét

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke, volt miniszterelnök megtartotta a XVII., az elmúlt 2020-as évet értékelő beszédét 2021. február 13-án – a pandemia miatt – online formában a Facebookon.

A vírushelyzet elemzésével kezdve, elmondta, hogy mindannyian rendkívül nehéz időszakot élünk át. Hiányoznak a közvetlen emberi kapcsolatok, bezárkózva kell élnünk. Az emberiségre a vírus globálisan támadt, ezért globálisan is kell védekezni, amit lehet, hogy nem nagyon értenek meg azok, akik irtóznak mindenféle nemzetek feletti együttműködéstől.

A kormány szerint a vírus elleni védekezés nemzeti ügy. Ha ez így van, akkor a politikának ezzel is foglalkoznia kell, hiszen a politika nem más, mint közös életünk alakítása, a közügyek intézése. Van-e nagyobb közügy ma, mint a globális pandemia elleni védekezés – tette fel a szónoki kérdést. Ha ez így van, akkor a járvány ügyében is van helye a politikai vitának. „Mi gyermekei vagyunk ennek a hazának, de nem vagyunk gyermekei a kormánynak, ezért szeretnénk, ha a kormány nem gyermekekként kezelne minket.” Mellesleg a felvilágosult családokban vannak jogai és van önálló véleménye a gyerekeknek is. Azt kívánjuk, hogy beavassanak a dilemmákba, felvilágosítsanak a problémákról, megismerhessük az adatokat, vagyis partnerként tekintsen ránk a kormányzat.

Egy hamis mítosz megdőlt – állapította meg. Sokan gondolják: ezek kicsit félrebeszélnek, kicsit lopnak, de tudnak kormányozni. Kiderült, hogy amennyiben nem általuk kreált ellenféllel, hanem valódi ellenséggel van dolguk, akkor nem tudnak. Legfeljebb kaszárnyafegyelmet tartani, elsősorban saját pártjukban. Soha ennyi kapkodás, önellentmondó, nyilatkozat, ügyetlenkedés nem volt, mint a vírus elleni fellépésben. Az, hogy mivel oltassuk be magunkat nem politikai, hanem orvos-szakmai kérdés. Nem vagyunk orvosok, nem értünk a virológiához. Tájékozódási pontként Gyurcsány Ferenc azt ajánlotta, mindazokban a vakcinákban megbízhatunk, amelyeket az Európai Unió szakhatósága engedélyez.

Egyébként pedig: oltatni, oltatni, oltatni! Ezt javasoljuk mindenkinek.

A szónok beszélt még az egyetemek úgynevezett modellváltásáról. Ezt a szellemi és nemzeti vagyon ingyenes magánkézbe adásának minősítette, a kiválasztott kormányközeli emberek részére. Ahogy mondta: a kormányfő a szellemi kaszárnyát szereti. Gyurcsány Ferenc felsorolt néhány olyan ikonikus konzervatív nevet, mint Makovecz Imre, vagy Sinkovits Imre és Zsigmond Vilmos – utóbbi kettőről nevezte el a kormányzat az úgymond modellváltott színművészeti és filmművészeti intézetet –, valamennyien szabadszellemű, egyéni gondolkodású, kritikus polgárok voltak.

Befejeződött a XX., de nem kezdődött el a XXI. század. Itt toporog a küszöbünkön a robotika, a biotechnika, a jövő technológiájának számos új tudománya. Erre mi a múlt problémáiról vitázunk; ahelyett, hogy felkészülnénk a jövőre, hogy a társadalmunk sikeres legyen. Mondok egy példát: becsukjuk az angol nyelvű óvodákat, nehogy már… Miközben kiderült, hogy iszonyatos kapacitás van a digitális oktatásban, erre kellett egy járvány, hogy rájöjjünk! Azzal vádolom ezt a kormányt, hogy a jövőre való felkészülés helyett a múlt fogságában él. A kérdés az, mi a haza érdeke? Erre a válasz mindkét oldalon viszonylag azonos: a haza legfőbb érdeke a megmaradás. A baj akkor kezdődik, amikor egyesek számára a megmaradás a múlt értékeinek felemlegetése, sebeinek gyógyítása, a nyelvi kultúra megőrzése; és itt megállnak. Szerintünk viszont ezen az alapon tovább kell lépnünk, a jövőt felépítenünk, mert a megmaradás nem a múlton múlik, hanem a jövőn. És ebben az ügyben már éles, erősen vitatott az elvi, ideológiai különbség a két oldal között. A mai magyar jobboldal szerint a politika alfája és ómegája a nemzeti közösség. A nemzeti közösségre való hivatkozás szerintünk nem ad felmentést mindenféle bűn alól. A hazaszeretet nem azonos az urizálással, a lopással, ha valaki polgártársait, az azonos nemzethez tartozókat fenyegeti. A kormány a saját hatalmi igényeivel keveri össze a nemzeti közösség érdekeit. Minden ember boldog akar lenni. Ehhez tartozik a szabadság és a szeretet szabadsága is. A közhatalomnak semmi köze nincs ahhoz, hogy ki hogyan és kit szeret.

El a kezekkel a magánéletünktől! Foglalkozzatok a saját családotokkal, a miénkkel, majd mi foglalkozunk!

A mai kormányzat kitűnő kapcsolatokat ápol azzal a lengyel párttal, amelyik Európa legszélsőségesebb abortusz-törvényét vezette be. Arra kötelezi az édesanyákat, hogy súlyosan beteg, sőt életképtelen magzatokat is megszüljenek. És amikor százezrek tiltakoznak, kijelentik, tessék kialakítani síró szobákat a szülészetek mellett. Ez lenne az irgalom, a szeretet, a keresztény politika? A pravoszláv egyház nagy barátja Putyin orosz elnök minden bizonnyal megmérgezteti az ellenfelének tekintett ellenzéki politikust. Tizenegy alkalommal próbálta pártját hivatalosan bejegyeztetni, egyszer sem hagyták, most megint lecsukták. Ha ez a keresztényi szeretet, nem csoda, hogy egyre kevesebben kérnek belőle. Egyébként is elítélem, hogy politikai szlogent, vásári árut gyártsanak valakik a keresztény hitből, annak jelképeiből.

„A nemzet több, mint gazdasági közösség”, igaz. Erkölcsi közösség is, igaz. Ha a kormány kapcsolatokat épít ki más államokkal, akkor elég csak a gazdasági szempontokat figyelembe venni, az erkölcsieket nem? A nemzeti közösségnek véleményem szerint nemcsak értékei, hanem erkölcsei is kell, hogy legyenek.

Gyurcsány Ferenc a legfőbb eredménynek minősítette, hogy megszületett Orbán Viktor demokratikus, hazafias ellenzéke. Ez politikatörténeti jelentőségű. Amely az autokratikus, sok tekintetben diktatórikus rendszer ellen képes egységesen fellépni. Az ellenzéki politika nyitottságával, eleganciájával, kompromisszumkészségével élesen szemben áll mindazzal, ami a mai hatalom lényege. A DK pedig egyenrangú, talán legnagyobb szereplője ennek az összefogásnak. Megtanultunk ellenszélben is járni. Sem üzleti, sem politikai semmiféle alkut nem kötöttünk Orbán rendszerével – hangsúlyozta.

A szónok kiemelte, hogy nagy reményeket fűz az új amerikai elnök, Biden személyéhez. Nemcsak Trump elnök bukott meg, hanem a nacionalista, elitellenes, populisták is bukásban vannak Európa szerte. Orbán már csak itthon basáskodhat. Ezek az emberek meg vannak sértődve mindenkire, az egész világra, más kultúrákra, országunknak egyik felére. A megmaradáshoz olyan jövőre van szükség, amelyik sikeres, amelyikben győz a normalitás, amelyikben könnyebb lesz az emberek élete ebben az országban – fejezte be évértékelőjét Gyurcsány Ferenc.

A szokáshoz híven ebben az esztendőben is az Új Köztársaságért Alapítvány díj átadójára sor került. Niedermüller Péter, az alapítvány elnöke elmondta, hogy a járványhelyzet és a kormányzati dilettantizmus idején nem személyeket tüntettek ki, hanem az orvosok és az egészségügyi dolgozók közösségét, amely ezekben a pokolian nehéz hónapokban főként csak az önkormányzatokra számíthatott és a pandemia elleni védekezés legnehezebb frontvonalában önzetlenül helyt állt.

***

Minél zöldebb és élhetőbb II. kerület, a lakosság véleménye alapján

A II. Kerületi Önkormányzat szabadidőparkot alakít ki a Csalit utca – Csatárka út – Szikla utca által határolt területen fekvő három, korábban elhanyagolt telken.

Az első közösségi egyeztetések alkalmával még tavaly, a helyszínen tartott lakossági összejöveteleken és e-maileken ismerkedtek a környékbeliek véleményével. Ezek eredményeképpen készültek el az újabb látványtervek, melyek közül fentebb bemutatunk egyet.

„A közösség igényeinek megfelelően nem alakítunk ki sütögetőt és szökőkutat, de kiegészítettük a terveket padokkal és napozóágyakkal. A továbbfejlesztett tervek szerint fitneszpark, geológiai és dendrológiai bemutatókert, futókör, ivókút, játszótér, óriás csúszda, konténer-épület (illemhely és büfé), kutyafuttató és KRESZ-pálya is lesz a szabadidőparkban” – olvasható kerületünk honlapján.

***

Nemzeti politika, keresztény-konzervatív értékek, és akik mindezt képviselik

Tovább dagad a botrány helikopteres Rogán Antal körül. A bizonyítékot, mely szerint új felesége és annak családi köre hetekkel az esküvő előtt 1022 hektár földet szándékozott megvenni 1,6 milliárdért, ügyetlenül a kormánypárti Magyar Nemzet szolgáltatta ki. Az újság bemutatott egy dokumentumot, amelyen a BAZ Megyei Kormányhivatal megtagadta az adásvételi szerződés jóváhagyását. (444.hu) Vélhetően leszóltak a hivatalnak fentről: egyelőre jegeljék az ügyletet, amíg lecsillapodik a sajtó. Hírek szerint viszont a négy eladó továbbra is biztosnak veszi az üzletet, az após pedig interjút ígért, de idejében leállíthatták.

Varga Judit igazságügyi miniszter állandóan felháborodik. A minap kikérte magának, hogy családi ügyeivel foglalkozzon a sajtó, amiben igaza is lenne, ha nem ő maga posztolná ki folyamatosan az Instagramján az idilli családot és saját vonzó külsejét bemutató fotókat. Arra pedig, hogy mi szüksége volt trükkösen a CSOK kedvezményt igénybe venni egy isten háta mögötti nyaralóra, aligha van elfogadható magyarázat – kivéve Gulyás Gergely kancellária-minisztert, mert ő ezt kimondottan erkölcsösnek ítélte.

Jól emlékszünk a fotóra, amikor egyszer csak kikukucskált ijedten Szijjártó Péter az adriai luxusjachton, miközben a hajótulajdonos, Szijj László cégei egymás után tarolnak a közbeszerzési pályázatokon. Ebből lett egy kis herce hurca, feljelentés, miegymás, de kiderült, minden a legnagyobb rendben van, kivéve az izgága libernyák politikusok gonoszkodását. Nehezen csillapodtak le Novák Katalin körüli viták, amelyek abból származtak, hogy kötelező normaként írta elő a magyar asszonyok számára, maradjanak a főzőkanál mellett és ne akarjanak annyi pénzt keresni, mint a férfiak. Ő maga viszont megunta az anyaságot és meg sem állt a miniszterségig. Hát igen, ez a tipikusan konzervatív keresztény gondolkodás.

Deutsch Tamást két ízben is kukoricán térdepeltették tavaly decemberben. Manfred Weber és más EU-s néppárti képviselőkhöz bocsánatért kellett esedeznie, nehogy rossz modora miatt (mindenféle gestapós és ávós hasonlatokkal vagdalkozott az ostoba) kivágják a Néppártból és akkor az egész Fidesz-frakció mehet utána. Ez szép kis megaláztatása lehetett Orbánéknak. Ehhez képest sem semmi, hogy a karakán székely legény, Demeter Szilárd a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója a mai „Európát Soros György gázkamrájának” titulálta, majd a hetekig tartó óriási nemzetközi és hazai felháborodás nyomán úgy kért elnézést, hogy írásában a „liberális mainstreamet” egyszerűen lenácizta. Azóta is szilárd a posztja.

Ám a legnagyobb durranás mégiscsak Szájer József november 27-i mutatványa volt, ami után elkezdődtek az egymást fedő hazudozások. „Szájer József december 31-ével mondott le európai parlamenti mandátumáról, döntéséről tájékoztatta David Sassolit, az EP elnökét. Az MTI idézi Szájer közleményét, amelyben arról ír, hogy hosszas gondolkodás után született meg a döntés, indoklásában pedig lelki terhekre hivatkozik az 59 éves politikus. A képviselő úgy fogalmazott: egy ideje a napi politikai küzdelemben való részvétel egyre nagyobb lelki megterhelést jelent számára.”

Innen kezdődött, s ezt még magunk is beszoptuk, aztán szivárogni kezdtek a valóságos hírek és megjelent a mellékelt plakát.

Tévedés ne essék, mi legkevésbé sem e szerencsétlen ember szexuális beállítottságát ítéljük el. Hanem azt, hogy Orbán és a Fidesz vezető funkcionáriusai leplezői voltak Szájer kettős életének. Harcostársa látványos bukása cseppet sem feszélyezte a kormányfőt a homofób családtörvény „kőbe vésésében”. Kis idő múlva már a plakát is eltűnt, ellenben Szájer kilépett a Fideszből, feladta minden más tisztségét és maradt Orbán közleménye, miszerint „politikai közösségünk értékrendjébe nem fér bele” amit tett, „döntését tudomásul vettük”. Ehhez már nem kell hozzátenni mást, mint Borkai Zsolt viselt dolgait és pontosan kirajzolódik, miképp működik a Fidesz-KDNP oszlopos vezetőinek kereszténykonzervatív morálja – a mindennapi gyakorlatban.

Tegyük rögtön hozzá: Borkai „bulija” sem volt ministráns fiúknak való, de nem ez volt a legsúlyosabb bűne, hanem az, ahogyan az efféle kiruccanásokhoz való vagyont összeügyeskedte.

(Vajda János)

Ellenzéki összefogással a szabad, európai Magyarországért!

A DK II. kerületi szervezete az egyre növekvő, sok áldozattal járó járvány ellenére sem tétlen.

E-mailen vagy telefonon tartunk kapcsolatot tagjainkkal és támogatóinkkal. Hogy mindenhová eljussanak információink, folytatjuk ingyenes képes kiadványunk terjesztését.

Képünkön az EURÓPAI MAGYAROK novemberi számának címoldalát látják. Kálmán Olga: „Személyes küldetésemnek tekintem, hogy az ellenzék itt, a II. és III. kerületben is teljes összefogással és egyetlen közös jelölttel szálljon harcba a Fidesz ellen a 2022-es országgyűlési választáson. Csak teljes ellenzéki összefogással; közös listával, közös képviselő-jelöltekkel, közös programmal és közös miniszterelnök-jelölttel válthatjuk le ezt a kormányt és építhetjük fel a szabad, európai Magyarországot!”

Ahogy belemegyünk az egyre fagyosabb éjszakákat és nappalokat kiváltó télbe, s közeleg a minden eddiginél szomorúbb karácsony, az emberek zaklatottak.

A lefojtott félelmek gyakran indulatokban törnek ki a sorban állás közben, a közlekedési eszközökön, olykor még a családi, baráti beszélgetések alkalmával is, amelyek sok esetben csak telefonon vagy skype-on hangozhatnak el. A fiatalok nehezen viselik az egyhangúságot, a munkájukat elvesztettek az anyagi gondokat, az öregek a reménytelenségüket. Mi vár még ránk?

Az egyetlen halovány reménysugár a VAKCINA. Gyakorlati, tömeges igénybevétele egyre későbbi dátumra tolódik. Jelentkezni – majd – lehet ugyan, de mire?

Müller Cecília múlt vasárnap közölte: várhatóan kedden (december 1-jén) indul egy virológusokból, kutatókból, oltóanyaggyártókból, klinikai szakemberekből álló magyar delegáció Oroszországba, hogy az orosz oltóanyagról tájékozódjon. A delegáció tagjai minden kérdésre választ kapnak majd, ha pedig a vakcina valóban hatásos és biztonságos, a magyarok rendelkezésére bocsátják. A jövő héten regisztráció indul, a lakosok jelezhetik igényüket az oltás iránt. Ez azt a célt szolgálja, hogy jobban meghatározhassák az oltópontokat, és kiszámíthassák azok várható terheltségét – mondta.

Oroszország január második-harmadik hetétől tudja vállalni a nagy mennyiségű szállítást, közölte korábban Mihail Murasenko egészségügyi miniszter. A pontos mennyiség még nem tudható, mivel a vakcinát gyártó üzemek előkészítése még folyamatban van – írta az MTI. Szijjártó Péter szerint egy magyar oltóanyaggyártó vállalat is konzultál oroszországi partnerével. Korábban azt mondta, ez a cég egyelőre influenza elleni oltóanyagot gyárt, de lehetséges, hogy koronavírus ellenit is elő tudna állítani. (Állítólag az oroszok Franciaországtól kértek segítséget, mivel megfelelő gyártási kapacitással nem rendelkeznek.)

„Az orosz vagy a kínai vakcina is lehet jó, a probléma a transzparencia és függetlenség kétségessége” – írta a Facebookon Kemenesi Gábor virológus. “Félő, hogy politikai nyomás sodorja járatlan utakra az ottani vakcinafejlesztést”. Tény, hogy a nemzetközileg elfogadott eljárásoktól eltérően nem várták meg a klinikai 3-as fázis befejezését és annak értékelését, a vakcinajelölt engedélyezését, ami rendkívüli kockázatokat rejt magában. Ha ezek hiányában kezdik el használni a szert, akár csak limitált mennyiségben is, úgy „nem garantált a biztonságosság és hatásosság mérése”.

Novemberben szinte minden napra jutott egy koronavírus elleni vakcinás hír. Magas hatékonyság, időseknél is igazolt hatás, kevés mellékhatás és hasonlók. A Pfizer–BioNTech, a Moderna és az AstraZeneca/Oxfordi Egyetem oltóanyagai a legígéretesebbek.

A Pfizer–BioNTech és a Moderna vakcinái úgynevezett mRNS típusú, modern technológiával gyártott termékek, míg az AstraZeneca/Oxfordi Egyetem fejlesztése adenovírus un. vektor-alapú vakcinát ígért. A felsorolt cégek készítményei a hatékonyságuk sorrendjében 95 %-osnak, 94,5 %-osnak, illetve 62-90 %-osnak bizonyultak. Sokfelé nekifogtak, mert több tízmilliárd dolláros üzlet egy-egy ilyen készítmény országos bevezetése. Ám ezt egyik hónapról a másikra nem lehet meglépni. A kutatómunka és a tesztelés, mielőtt a készítmény megkapja a felhasználási engedélyt, normális esetben évekig tart. A mostani különleges körülmények között sem lehet ezt végletesen lerövidíteni.

Jelen ismeretek szerint a Pfizer–BioNTech amerikai-német cégek oltóanyaga tart a legelőrébb a versenyben. Már a mínusz 70 fokon tartandó oltóanyaghoz megteremtették a szállítási feltételeket, de természetesen az oltás beadása, csak erre speciálisan kialakított oltóközpontokban lehetséges. Az embereknek pedig nemcsak arra kell majd ügyelniük, hogy az oltásra való várakozás közben tartsák a megfelelő védőtávolságot egymástól, de percre pontosan kell érkezniük, és nem csak az első, de a második oltásra is 21 nap múltán. Ráadásul az mRNS technológiát még sosem próbálták ki valódi tömegeken. A világ egy óriási vizsgálat részese lesz, cserébe viszont nagyon hatásosnak ígérkezik. (Összevetésül: az influenzaoltás 50 százalék körüli védelmet nyújt, ez az oltóanyag viszont 95 százalékosat.)

Csakhogy Magyarország nem készült fel fogadásának bonyolult feltételeire, nálunk tehát egyelőre nem lesz. Németországban például már hónapok óta megkezdték a speciális oltóállomások kiépítését.

***

Mi a legfontosabb a magyar kormánynak?

A Magyar Nemzet 2020. szeptember 21-i számában Orbán Viktor írt egy afféle programbeszédet az őszi politikai évad elé. Hosszú volt, tele ideologizáló önismétlésekkel. Stílusa jellemzésére egy barokkos részlet, szó szerint: „vannak azok, akik elkóboroltak a liberalizmus térfeléről, mert tudatlanságból vagy ősi ösztönös gyűlöletből nem tudnak haladni a korral, a történelemmel, amelynek oly nyilvánvaló célja, hogy eljuttasson bennünket a liberális világértékek, világbéke és világkormányzás nyújtotta boldogsághoz. Ezért a libernyákok felől nézve egy csoporthoz tartozik Trump, Johnson, az Újtestamentum alapján álló keresztények, az ótestamentumi alapokon álló zsidók, mindenféle ajatollahok, rendű és rangú diktátorok, kommunisták és nácik, és mi, közép-európai kereszténydemokraták pedig végképp. Ezt szajkózza a nyugati sajtó kilencven százaléka.”

Világos beszéd! Tehát a szerző ösztönösen gyűlöli a békének, az ebből fakadó boldog életnek még a gondolatát is, amelyet, bár csak az EU országainak közösségén belül, de az európai történelemben első ízben sikerült az Uniónak megvalósítania. Pártolja viszont – olyan politikai kártevők mellett, mint Trump és Johnson – a muzulmán világ szélsőségeseit jelképező ajatollahokat. Ha nem így lenne, akkor aligha ajánlotta volna fel ingyenes használatra, a diplomáciai mentességen is túlmutató előnyökkel Buda legszebb műemlék kastélyát a Türk Tanácsnak, amely Törökország mellett az egykori Szovjetunió muszlim tagköztársaságainak helyi diktátorok irányítása alatt álló politikai szervezete.

A pandémia közelgő fenyegetéseiről viszont nem sokat értekezett ez az írás, ebben inkább csak az első hullám idején aratott sikerekkel kérkedett.

A jövőben „Lesznek meleg pillanatok, de mindenki, akinek szüksége lesz rá, megfelelő ellátáshoz jut majd. Meg tudjuk és meg is védjük az emberek egészségét és életét.” Ugyanez egy élő interjúban úgy hangzott el: „Mindenkit meg fogunk gyógyítani.”

Hát persze. Ennél, mi sem egyszerűbb.

Az írás befejezése viszont visszakanyarodott a cikk fő témájához, a választási felkészülésre felhívó csatakürt harsogtatásához. Mert a libernyákok „nem lehet kétségünk, a hatalomért és a pénzért mindent meg fognak tenni. Ideje nekünk is hadrendbe állni. A kormányzás nehéz évei után vissza kell térnünk a választási csatatérre. Itt az ideje szedelőzködni, hogy a megfelelő pillanatban kilovagolhassunk. Nagy ütközet vár ránk 2022-ben. Készüljetek.”

Vagyis a világjárvány kellős közepén, nem a magyar emberek lehető legalkalmasabb egészségügyi védelmének megszervezésére ösztönzött a vezéri eligazítás. Nem azt részletezte, mekkora anyagi segítséget kapjanak a munka nélkül maradt százezrek, a megrendelés hiányában vegetáló kisvállalkozások, valamint azok az önkormányzatok, amelyek védőeszközökkel, élelmiszer és gyógyszer házhozszállítással és más módon siettek a lakosság segítségére.

A magabiztosnak mutatkozó, önön arroganciájától majdnem szétpukkanó gárda sokkal inkább az eljövendő választási vereségtől tart. Ezt, a szabad választás rendjét megnehezítő, valamint a csalások megkönnyítését szolgáló (fényképezni lehet a kitöltött szavazólapot), továbbá az önkormányzatokat, főként a fővárost teljesen kivéreztető törvénymódosításaik hajszálpontosan bizonyítják.

***

Kinek az érdekeit szolgálhatja az EU költségvetésének megvétózása?

A magyar vagy a lengyel lakosságét semmiképp, mert jelentős vissza nem térítendő pénzügyi támogatástól továbbá igen hosszú lejáratú, úgyszólván névleges kamatú hitelektől esik el az országuk, melyeket különböző fejlesztésekre, azaz a munkaalkalmak bővítésére és az életszínvonal emelésére lehetne fordítani. A magyar esetben ehelyett rövid, valamint 10 éves lejáratú állampapírokból szerzett pénzt a kormány, amelynek kamatát nem ismerjük, de biztosan jóval magasabb, mint az EU-s. Hiszen ilyenkor tisztán üzleti számításból vásárolnak a befektetők állampapírokat.

Ezen felül 2014-ben a paksi erőmű bővítése címén 10 milliárd eurós (akkori árfolyamon 3300 milliárd forint) hitelmegállapodást kötött az oroszokkal a magyar kormány. Ebben volt két trükk. Az egyik, hogy az un. államadósságot látszólag nem növelte, mert a pénz felvevője névleg a Magyar Villamos Művek Zrt. amely „csak” 99’8 százalékban állami cég. (Amire az unokáink unokái kifizetik az óriási hitelt, talán már nem is lesz atomerőmű a világon.) A másik ügyeskedés, hogy német és más nyugati cégek számára is ígértek részvételt a projektben, ezért az EU hatóságai hajlottak az engedélyezésére.

Továbbá 700 milliárd Ft értékben a Soroksár-Kelebia közötti 160 km-es vasút második vágányának építésére és korszerűsítésére is vett fel hitelt az MVM. Bizonyos számítások szerint ennek megtérülése 2400 esztendő! (Népszava) Annyi viszont bizonyos, hogy a Mészáros Lőrinc-féle OPUS Nyrt. leánycége építi a projektet egy kínai vállalattal közösen.

Mindezzel szemben, ha a soron következő uniós költségvetést és a járvány gazdasági kárai miatt megnyitott helyreállítási hitelt megvétózza a magyar és a lengyel kormány, annak súlyát főként a leginkább rászoruló – pl. Olasz- és Spanyolország – érzi meg. Valamivel kisebb mértékben ugyan, de mi is.

Pontosan ide másolnánk, melyik az a passzus az Európai Uniós Szerződésében (EUSZ), amelyet belépésünk feltételeként a magyar kormány is elfogadóan aláírt.

2. cikkely

Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait –, tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban: a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.

Van még egy igen fontos mondat az EUSZ-ban:

Az Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása.

Nos, miután O.V. számára mindaz, ami az előbbi idézetekben fel van sorolva „ősi, ösztönös gyűlöletből” vörös posztó; hát mindenféle csűrés-csavarással, logikai bakugrásokkal igyekszik ezek hatálya alól kibújni, ellenséget szimatolva. Segítségére van, hogy az uniós, valamint a tagországok nemzeti jogainak kapcsolatai, alá fölérendeltsége oly szövevényesen megfogalmazottak, hogy jogtudósok és közgazdák tucatjai terjedelmes tanulmányokban képesek keresni rájuk a valódi magyarázatokat. Pedig a tétel egyszerű: be kell tartani, amit az ember aláírásával hitelesített. Ez minden üzleti, politikai és társadalmi kapcsolat alapja, ideológiáktól függetlenül. Jobb helyeken ehhez elég egy kézfogás, tinta és papirosok nélkül.

Bloomberg:

„Donald Trump veresége után fogy a levegő a világban a populisták körül. Magyarország és Lengyelország vabankot játszik… De lehet, hogy járhatatlan útra tévedtek, amikor megtorpedózzák a költségvetést és így szembemennek Brüsszellel, valamint a többiekkel. De nem csak az amerikai elnök kudarca utal arra, hogy csillapodóban van a populista hullám. A török államfő ismét jobb kapcsolatokra törekszik a nyugattal, míg Orbánék brazil kollégájának jelöltjei egytől egyig alulmaradtak a helyi választások első fordulójában, ami félidős népszavazásnak számít Bolsonaro ügyében. Hollandiában pedig lemondásra kényszerült a szélsőjobb vezére. Lassan lecseng Európában a Brexit mérgező hatása, ugyanakkor az Unió már jelezte Joe Bidennek, hogy kész új alapokra helyezni a közös kapcsolatokat. Budapest és Varsó mind inkább elszigetelődik és az EU bizonyosan úgy véli: át fogja vészelni az erőpróbát.”

Tegyük hozzá: szerintünk Szájer József, az EP Fidesz-frakciója vezetőjének lemondása, akárcsak Lázár János és Navracsics Tibor parkoló pályán tartása jelzi, hogy éleződik a Fideszen belüli válság. A képzettebb, előrelátóbb arcai a pártnak már nem hajlandók a vezérrel együtt a szakadék felé rohanni, óvatosan előkészítik saját jövőjüket. Maradnak a Kubatov Gábor vagy Demeter Szilárd nívójú vazallusok.

Az oly okosan forgolódó hatalom-technikus, most hármas szorításba lavírozta be magát. Brüsszel, a hazai libernyákok és saját pártjának lázadói. Tudjuk, utalt sokszor rá, ő egyszerre három ellenféllel is megbír.

Meglátjuk.

***

Napjainkban az események oly sebesen követik egymást, hogy mire az egyiket kinyomtatjuk, azt már egy másik szenzációs módon felülírja!

Így jártunk Szájer Józseffel, akiről sajnos jóval többet feltételeztünk, mint amennyit ő valójában ér. Azt vélelmeztük ugyanis, hogy a hazai Alaptörvény megfogalmazója, egyik alkotmánybíránk férje, a Fidesz nagyműveltségű egyénisége, már túlzásnak találta főnöke ámokfutását, ezért lemondott uniós mandátumáról, brüsszeli nem kevés járandóságáról, mert mindez sértette erkölcsi érzékét.

KIDERÜLT: Nem sértette és nem ezért mondott le! Hanem azért, mert egy brüsszeli férfiak által látogatott helyiségben tartott razzia elől menekülve, miután az ereszcsatornán igyekezett lemászni, a rendőrök elfogták, nála extasy-tablettákat találtak, igazolványt viszont nem.

Mindezek után a következő nyilatkozatot tette, amit egy Fideszhez közel álló médium is ismertetett:

„Sajnálom, hogy megsértettem a gyülekezésre vonatkozó szabályokat, ez felelőtlenség volt részemről, az ezért járó szankciókat vállalom.”

Vajda János

A fáklyák fénye a múltat idézi, de a jövő tennivalóira is rávilágít

Az 1956 október 23-i történések II. kerületi nevezetes helyszínein, mind az ünnepnapon, mind annak előestéjén több megemlékező aktussal tisztelegtek kerületünk lakosságának közéleti képviselői. Többek között koszorút helyeztek el a Széna téri 56-os emlékmű előtt.

Mellékelt képünk pedig annak az emléksétának a befejező epizódját mutatja, amely Nagy Imre mártír miniszterelnök egykori lakóházától indult el 22-én este. A fotón fáklyák fénye mellett Bródy János énekel, jobb szélén pedig Szabó Gyula II. kerületi alpolgármester, helyi DK-szervezetünk elnöke. (Mindenki maszkban.)

***

Az egyetemi polgárok és a fővárosi polgárok újfent azt üzenték: elegük van!

„Várunk mindenkit, aki szeretné kifejezni aggodalmát a közelmúltban hazánkban veszélybe került egyetemes értékek miatt” – invitáltak a Színház és Filmművészeti Egyetem fiataljai a 2020 október 23-i tüntetésükre. Hát elmentek! A több tízezres tömegfelvonulás látványosan demonstrálta, hogy Budapest és az összesereglett egyetemi ifjúság köszöni, nem kér a jelenlegi rezsimből. Az indulás helyszínének a Műegyetem rakpartot választották a szervezők, mivel 1956. október 23-án is ott kezdődött az egyetemisták megmozdulása, amely egyik gyújtópontja volt az ötvenhatos forradalomnak.

Az általános szabadságot, az egyetemi autonómiát, a valódi tudás elismerését követelő tüntetőkre nehéz lenne ráfogni, hogy csupán öreg komcsik ágáltak a „keresztény-konzervatív” hatalom ellen. A tömeg túlnyomó többségében fiatalokból állt – akik nem is oly rég még a Fidesz törzsszavazóit jelentették. Jöttek hallgatók a Budapesti Corvinusról, a BME-ről, valamint több nagyvárosi egyetem pl. a Debreceni és a Pécsi Tudományegyetem diákjai is részt vettek a demonstráción. A pártpolitikától elhatárolták magukat. Inkább elszavalták a Nemzeti dalt, volt Ha én rózsa volnék… és zúgott a „szabad ország, szabad egyetem”. Majd a Független Zeneakadémisták Szimfonikus Zenekara Beethoven Egmont Nyitányát játszotta a tömegnek.

Több szakszervezet képviselői együtt tiltakoztak a fiatalokkal. Közülük Nagy Erzsébet pécsi tanár az egyetemi polgárok összefogását példaértékűnek mondta. Fontos, hogy egyre több követőjük legyen. Azért is, mivel módszeresen számolják fel a szakmai műhelyek autonómiáját, márpedig: „nincs szabad ország szabad oktatás nélkül.” Székely Tamás, a Magyar Szakszervezetek Szövetségének alelnöke: „elég volt az arroganciából, az agymosásból, a jogfosztottságból, de ha így össze tud zárni egy szakma, akkor van remény”.

Szkaliczki Andrea orvos az új egészségügyi törvény ellentmondásait vette górcső alá, amely elvileg az orvosok béremeléséről szól, valójában becsempésztek mellé olyan követelményeket, amelyek miatt „a törvény nem teszi lehetővé, hogy a hivatásunkat normálisan tudjuk gyakorolni.”

Miközben a kormányhű hírközlés igyekszik elhallgatni, vagy legalább kiforgatni a tényeket, Gulyás Gergely  kancelláriaminiszter világrekordot döntött a mellébeszélésben! Az ATV tudósítása szerint kijelentette: „Ha jól értem, akkor azért zajlanak tüntetések, hogy a korábbi rend álljon helyre és hogy ne egy független – mindenféle állami és kormányzati befolyástól mentes – alapítvány irányítsa az egyetemet, hanem a kereszténydemokrata kormány”. Gratulálunk! Ha ez vicc akart lenni, akkor ugyancsak cinikus, ha netán komolyan mondta, akkor egyenesen szemérmetlen…

Azért az idők lassú változását sok jel mutatja. Feltehetően a közvélemény belső szondázása nyomán a kormányzat sorban vonja vissza leglojálisabb és korábban leghatékonyabb udvaroncainak névszerinti jelölését a következő választásra. Miközben az ellenzéki politikusok helyzetét elemző közvélemény-kutatás magasan értékeli Karácsony Gergely, Márki-Zay Péter népszerűségét, az egyetlen száz százalékig ismert politikus pedig Gyurcsány Ferenc. Hiába szórja rájuk a legképtelenebb vádakat, rágalmakat szinte óránként a minden hazai települést behálózó kormányzati propagandamédia.

Nem lehet véletlen az se, hogy számos aljas és hazug indokú fizikai korlátozás, megfélemlítő fenyegetőzés ellenére, a hatalom nem merte bevetni fegyveres rendészetét a Színművészeti Egyetem hallgatói ellen; akik „erős emberét” a teljhatalommal (törvénytelenül) felruházott katonatiszt-rektort nevetség tárgyává tették.

Vilmos Noémi rendező-hallgató a tüntetés vezérszónoka befejezésül a Rákóczi úti Uránia mozitól a Kossuth Lajos utcai Ferenciek teréig húzódó fáklyaerdő előtt udvariasan magyarázta el a miniszterelnököt megszólítva: „nemcsak egy ügyről van szó, hanem az összesről… forradalmat csinálni márpedig lehetséges… a mai, egy olyan kezdet lehet, amin haladva ez az atomjaira hullott társadalom talán újra magára talál.”

***

A DK 9 éves születésnapjáról kaptunk egy sokszínű dokumentum-show-t

Barkóczi Balázs, a DK szóvivője konferálta be, hogy a járvány miatt online videón emlékeznek meg november 24-én délután a párt kilencéves születésnapjáról.

Elsőként Dobrev Klára szólt a nézőkhöz. Elmondta, a tavalyi önkormányzati választáson bebizonyították, hogy összefogással vereséget mérhetnek a Fideszre. „Ha összefogunk, győzni tudunk!”

Majd a különböző fővárosi kerületek és más városok önkormányzatainak DK-s polgármesterei számoltak be róla, hogy a kormányzat helyett maguk védték a lakosságot a járványtól, osztogattak védőfelszereléseket, megszervezték az élelmiszerek és gyógyszerek házhoz szállítását. Az iskolák és a gyermekintézmények is fontos helyen szerepelnek az önkormányzatok tennivalói között, akárcsak a környezetvédelem.

Majd bekapcsolódott a műsorba az Európai Parlament elnöke David Sassoli, hogy köszöntse a DK-t, kiemelve a párt szoros európai elkötelezettségét és demokratikus nyitottságát. A műsorban számos színes egyéniséget ismerhettünk meg. Például Deák Martint, aki a párt legfiatalabb tagja és dr. Tóth Zoltánt, aki a legidősebb, 88 életéve ellenére látható szellemi és fizikai frissességnek örvend.

A műsor befejező részében Gyurcsány Ferenc a szó szoros értelmében „végigjárta” a DK és annak vezetőjeként saját úját állandó ellenszélben, eleinte olyan szegény volt a párt, mint a templom egere. Rengeteg akadályoztatás ellenére fokozatosan építkeztek, amíg végül az ellenzék legnagyobb pártja lettek. Nyilván azért, mert soha nem alkudtak, nem hezitáltak szembe menni Orbán rendszerével.

„Mi a Demokratikus Koalícióban egy szabad, boldog, nyugatias országot akarunk teremteni, ahol európai színvonalon, európai értékek alapján élhetnek a polgárok, egy országot, amelyben jó élni.”

Slusszpoénként Barkóczi bejelentette: a DK-nak ma már egymillió szavazója van.

Vajda János

Fiatalabb és még aktívabb a DK a II. kerületben

A Demokratikus Koalíció Budapest II. kerületi szervezete megtartotta tisztújító taggyűlését szeptember 14-én a Budai Demokrata Klub új helyiségében (II. Szilágyi Erzsébet fasor 45/a.)

A gyűlés levezető elnökének dr. Laczkovics Máriát választották meg. Vendégünk volt Trippon Norbert a DK budapesti elnöke.

Bevezetőként dr.Tompa János ismertette a leköszönt elnökség két fontos feladatának eredményeit. „Az EP-választási kampányban szinte ott voltunk minden kilométerkőnél, de főként a Széll Kálmán téren és a Fény utcai piacnál. Számos kitelepülést szerveztünk, beszélgettünk az emberekkel, segítettük Dobrev Klára nagygyűléseit. Mindez hozzájárult, hogy az ellenzéki pártok közül a legtöbb, 4 képviselőnk került Brüsszelbe” – mondta. Ugyancsak sikeres volt már a tavaly őszi önkormányzati választás, amelyen mind a három DK-s jelölt jelentős fölénnyel nyert (Tompa János, Szabó Gyula és Gál Andrea). Így önálló frakciót tudtak alakítani a kerületi közgyűlésben. Egy-egy alpolgármester, tanácsnok, bizottsági elnök a DK tagjai közül került ki, és további számos megbízatásban támogatták a II. kerületi Önkormányzat munkáját. Miközben 16 új taggal, illetve támogatóval, közöttük számos fiatallal bővült a DK itteni szervezete. A DK II. kerületi szervezete elnökének Szabó Gyulát választották két induló jelölt közül 15–9 szavazati arányban.

Az Elnökség tagjai képünkön balról jobbra: Mészáros István, Nagy Eszter, Szabó Gyula (elnök), Tompa János, Gál Andrea valamint Garabuczi Sándor.

Az újonnan választott elnökség határozottan megfiatalodott. Tagjai korszerű szakmai képzettséggel bírnak, és tevékeny részt vállaltak már korábban is a politikai életben vagy kerületünkben, vagy nemzetközi viszonylatban.

Szabó Gyula megköszönte az iránta megnyilvánult bizalmat. Mivel az önkormányzati munkától nagyban függ a 2022-es parlamenti választások kimenetele, szeretné kibővíteni a kerületi DK együttműködését az önkormányzattal. Utalt arra, hogy a Momentum folyamatosan igyekszik észrevétetni magát különféle akciókkal. Erre nekünk is reagálnunk kell. Az első ilyen lépés: szombaton (19-én) a volt Radetzky-laktanya épületének megmentéséért tervezett megmozdulás szervezése.

Kellemes meglepetés: a mostani taggyűlésre egy modern technikával felszerelt tágas, szépen berendezett klubban került sor, melynek megvalósításához rengeteg munka és számos önkéntes adomány járult.

***

Korukat megelőző nagy elődeink talán a mának is üzentek?

Hazafiság és morális deficit, nemzeti identitás és európai gondolat, a szellem és a sajtó szabadsága.

Nem újkeletű ideák: jeles eleink már több mint évszázada küszködtek ezekkel a fogalmakkal. Többen közülük váteszként adtak érvényes választ azokra a kérdésekre, amelyek mindennapjainkat keserítik, amikor közpénzen tollasodott Senkik osztják az észt a XX. század legmocskosabb eszméi jegyében a Kulturkampf baljós déjà vu érzeteit felkeltve. A valódi nemzeti gondolkodóktól szemelgettünk hát. (Dőlt betűzés tőlünk.)

„Azok a magukat jól hízlaló szájhazafiak, az olcsó népszerűség jezsuita magyarjai, akik >éljen a haza< szóval kelnek, feküsznek, esznek, isznak és pipáznak… ha lehetne még szemöket és hajukat is nemzeti színre festetnék; éppen azért lármáznak és öltöznek rikoltólag nemzeti színekbe, hogy hazafi érzésük merőben önző alapját elleplezzék… és erkölcsi nyomorúságuk tátongó ürességét valahogy elpalástolják.”

Vajda János (1863)

Vajda János: költő, hírlapíró, műfordító, a Kisfaludy Társaság tagja. Valójában csak halála után ismerik el korszakalkotó líráját. Költészete a magyar klasszikusok mellett túl modern volt, a modernekhez képest klasszikus. Híd volt Petőfi és Ady között. 1848-ban a Pilvax törzsvendégeként részt vett a pesti forradalomban, majd honvédnek jelentkezett és a hadnagyi rangig jutott el.

Hányatott élete kapcsán álljon itt egy aktuális érdekesség!

Vándorszínészként hét hónapig járta az országot, majd 1846 nyarán gazdatiszti gyakornoknak szegődött József főherceg pompás kastélya melletti, a kor nívóján mintaszerűen vezetett alcsúti uradalmába.

Nem tudni, hogy a birtokon ma is mintagazdálkodás folyik-e, de ugyancsak főúri a tulajdon. Egy 2016-os fotó, illetve állatorvosi bejegyzés alapján a miniszterelnök fiának hatalmas kuvasz kutyája, Nárcisz „lakik” az egykori uradalom területén, melynek romossá vált épületei időközben káprázatos felújításon estek át.

Ferenczi Krisztina korábbi riportja szerint a majorságot körülvevő 155 hektáros terület szorosan érintkezik Lévai Anikó két szántójával.

„A hazafiság valami olyan sine qua nonja (nélkülözhetetlen eleme) az embernek és a társadalomnak, hogy még fogalommá sem kell sűríteni. A közös kultúrában, közös társadalmi munkában álló, becsületes munkás emberek mind azok. Hazafiak… Aki ellensége a haladásnak, a jobbra törésnek, az emberi szellem feltétlen szabadságának, hazaáruló, ha örökösen nem is tesz egyebet, mint a nemzeti himnuszt énekli”.

Ady Endre (1905)

„Arany (János) is valóban európai költő, az európai érzésvilág részese, ha nem is kozmopolita… milyen értelemben tiltakozik ez ellen ő maga? Konkrét költő: >puszta elvont ideállal inkább nem is dallanék<. Fantáziája mindenütt a pontos realitásokat kereste… Ő kétségkívül legnemzetibb költőnk: magyar lélek minden ízében; de mégis teljesen európai lélek is, s épp ezért a magyar költészet európai jellegére ő adja a legfeltűnőbb példát.”

Babits Mihály (1913)

„A múlt században az a fogalom uralkodott… hogy az államok egyedüli hivatása a társadalmi rend biztosítása. De a társadalmi viszonyok annyira bonyolódottakká lettek, a mechanikai és természettudományok új meg új tényezőket vittek be az életbe, melyeknek igényei az egyéni tevékenység nélkül ki nem elégíthetők… tehát előkerült annak érzete, hogy az államnak nemcsak a rend őrének, hanem a haladás emeltyűjének is kell lennie. A baj az, hogy az állameszme álarcul használtatik, mely mögül az ambíció és a hatalmi terjeszkedés vágya ólálkodik. Ez az állameszmét a semmit nem tevés nyugágyáról a mindenbe avatkozás, a mindent markába kerítés taposómalmába lökte… ha ennek az iránynak az emberi önérzet még idején útját nem állja, okvetlenül a szabadságérzet paralízisébe és a népek kiskorúságába fog kilyukadni.”

Kossuth Lajos (1889)

„Tudatni minden bel- és külföldi érdekes hírt, s kiterjedni a tudásnak minden ágára. Értesíteni a polgárokat jogaik mibenlétéről. Felvigyázni a kormány, a megye, a város és minden aprócska kényúr tetteire. Bepanaszolni a közönség előtt, ha érdekkel bír, minden jogtalanságot és méltatlanságot. Elmondani a nemzet minden hiányát, vágyait, szükségét és szenvedéseit. Megtámadni minden hibát, minden visszaélést, ha saját pártjának tagja által követett is el… mert ez növeli leginkább a pártnak erkölcsi tekintélyét. Előre megemlíteni, kifejteni, megbírálni s tárgyaltatása alatt is éber figyelemmel kísérni minden törvényjavaslatot…Tanácsot adni a kormánynak. Beszélni a közvélemény nevében, de beszélni a közvéleménynek is… Dolgozni szakadatlanul, nem gondolva előítélettel, gúnnyal, rágalommal… nem tágítani soha, még az örvény szélén sem. Ekképp küzdeni, tudósítani, világosítani, tanítni igazon, bátran és becsületesen. S beszélni, midőn mások még nem beszéltek, midőn mások már nem beszélnek; beszélni mindig, beszélni újra és szakadatlanul – ez az időszaki sajtó feladata.”

Irinyi József (1846)

(Atyavilág! Hol tartunk mindettől, csaknem két évszázaddal később… – A szerkesztő beszúrása.)

Az Irinyi család XIX. századi legnevesebb sarjai János és József. Előbbi név hallatán legtöbben a kiváló kémikusra, a biztonsági gyufa feltalálójára, gondolnak. Aki nem mellesleg az 1848–49-i szabadságharcban az ágyúöntés és a puskaporgyártás irányításával szerzett elévülhetetlen érdemeket. Fenti idézetünk viszont testvérétől Józseftől származik, aki író, újságíró, ügyvéd volt és a forradalmi nemzetgyűlés tagja. Mondják, a márciusi ifjak 12 pontjának megfogalmazásához széles körű kül- és belpolitikai ismereteivel járult hozzá. Mindketten a Bihar megyei Albison születtek, az ősi nemességű idősebb Irinyi János földbirtokos és Jánossy Róza gyermekeiként.

Vajda János

Ez a nyár minden, csak nem uborkaszezon!

A nyári hónapokban sem csökkent a Demokratikus Koalíció aktivitása

A DK II. kerületi szervezetének tisztújító taggyűlése jelen ismereteink szerint augusztus végén vagy szeptemberben várható.

A 3 tagú jelölőbizottság a napokban kezdte meg munkáját. Egyfelől informálják a párttagokat a két jelölt személyéről, akiknek pályázatát megismerve, a Demokratikus Koalíció vezetése – a Szervezeti Szabályzat szerint – ajánlotta, hogy közülük válasszuk meg szervezetünk leendő elnökét. Mindketten magasan képzett, nagy politikai tapasztalatú, szervező készséggel bíró szakemberek.

Nagy Eszter 47 éves, kétgyermekes édesanya. A CEU-n és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát, 1997-től 2009-ig a Külügyminisztérium volt a munkáltatója, 2009 és 2016 között a Conet Kft., mely számítástechnikai fejlesztésekkel és rendszerintegrációs szolgáltatásokkal foglalkozik.

Nagy Eszter	Szabó Gyula

Szabó Gyula 69 éves, három unokával büszkélkedhet. Szakmai pályáját a Honvéd Térképészeti Intézetben kezdte, földmérő mérnök, majd a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem posztgraduális képzésén nyert diplomát. Jelenleg a II. kerületi önkormányzat alpolgármestere.

A Jelölőbizottság feladata még, hogy – első sorban – a párttagok véleményét megtudakolja: kiket szeretnének látni kerületi szervezetünk 7 tagú elnökségében, akik szívesen vállalják is ezt a megbízatást. Mindezeket természetesen a bevezetőben említett tisztújító taggyűlés fogja majd megválasztani. (Reméljük nagyon, hogy egy esetleg fellángoló COVID-hullám nem hiúsítja meg a szóban forgó összejövetelt!)

***

Van több jó hírünk is – ritkaság ez a mai világban

Egyre több kézbe kerül az Európai Magyarok printmédia kiadása, amelyet a Széll Kálmán téren és a Fény utcai piac bejáratánál osztanak a DK aktivistái. Az Új Köztársaságért Alapítvány kiadványában éppen azokról a témákról tájékozódhatnak hitelesen az olvasók, amelyek manapság a legjobban érdeklik az embereket.

A legutóbbi számban például: miközben az élelmiszerárak az egeket ostromolják (még a KSH hivatalos jelentése szerint is a sertéshús ára majd 29 százalékkal, a cukoré 14,1, a gyümölcsöké átlag 15,1 százalékkal emelkedett), a nyugdíjasok gyakorlatilag egyetlen forint segítséget sem kapnak az idén. Ugyancsak megtudjuk, hogy az úgynevezett „rezsicsökkentés” évente 40 ezer forinttal károsítja meg az átlagfogyasztót, ennyivel kevesebbet fizetnénk, ha a kormány a világpiaci kínálathoz igazítaná a hatósági árait.

Arról is beszámolnak, hogy a DK budapesti polgármesterei a kormányzati megszorítások közepette is gondoskodtak a lakosságról. A járványügyi védekezésben például a kormány kötelezettségei helyett! Ugyanezt tapasztaltuk magunk is, a II. kerületi önkormányzat aktív segítségét a pandémia legnehezebb napjaiban.

***

Sokszoros a túljelentkezés Gyurcsány Ferenc nyári egyetemén

Gyurcsány Ferenc nyári egyetemét idén első ízben rendezik meg augusztus 10 és 13 között Balatonlellén. A 100 főre tervezett hallgatói keret már betelt, a jelentkezés lezárult. 35-szörös volt a jelentkezők száma!

A 3 napos képzésen olyan 18-30 életév közötti fiatalok vesznek részt, akik eredményes felvételi teszten jutottak át. Többek között a magyar politika működése, politikai kommunikáció, európai uniós politika, politikai beszédírás és stratégiaalkotás lesz a tárgya az egyes kurzusoknak.

***

Győzedelmi monstre tűzijáték = NO!

Gulyás Gergely bejelentette, hogy a járványügyi kockázatok miatt nem tartják meg az idei, minden idők legnagyobb és legdrágább augusztus 20-i tűzijátékát. Vagyis a kormány hatalmát és dicsőségét egekbe emelő monumentális szemfényvesztés megrendezése elöl – nyilván a tömeges ellenérzésről érkező hírek miatt – Orbán kénytelen volt meghátrálni!

Ehhez a hírhez kapcsolódik Varju László a Parlament Költségvetési Bizottságának elnöke, a DK alelnöke nyilatkozata: A Demokratikus Koalíció azt követeli, a kormány csoportosítsa át a tűzijáték költségvetését válságkezelésre! Érdemi bérpótlékra, az elbocsájtottak rendkívüli támogatására, a családi pótlék megduplázására – ahogy azt a DK a válság első napjától fogva követeli. Ne csak cirkuszra legyen pénz, hanem kenyérre is; vegyenek példát a többi más európai ország kormányáról!

***

A legutóbbi három napon minden szem Brüsszelre szegeződött

A világjárvány okozta súlyos válságban képesek lesznek-e az ott összegyűlt kormány- és államfők parciális érdekeiket félretenni, hogy a földrész államai és lakossága minél kevesebb emberi, anyagi és társadalmi veszteséggel vészelje át a legnehezebb időket?

Vajon lesz-e bennük elegendő bölcsesség és erkölcsi nagyság? Megmarad-e továbbra is az európai békének az a hosszú és gyümölcsöző időszaka, amely páratlan a földrész történelmében? Óriási kérdőjelek!

„Nem jósolható meg, hogy a most zajló európai uniós csúcsértekezleten sikerül-e megállapodásra jutni az uniós költségvetésről és az ahhoz kapcsolódó, gazdasági mentőcsomagról, ugyanis a sok jóakarat ellenére az álláspontok még mindig távol állnak egymástól” – közölte Angela Merkel német kancellár vasárnap Brüsszelben.

Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Németország kormányának vezetője kijelentette, mindent megtesz a találkozó eredményessége érdekében, azonban a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó pénzügyi csomag "kudarcot vallhat" a tárgyalások során. Még számos kérdés van az asztalon, egyebek mellett az alap mérete, az uniós pénzek elosztásának mechanizmusa, valamint a jogállamiság – tette hozzá Merkel.

A fő ellentétek: a „takarékos négyeknek” nevezett EU-tagállamok – Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország – kisebb költségvetést követelnek és nagyobb beleszólást abba, hogy a tagállamok miként és mire költik majd el az uniós pénzeket.

*

Orbán Viktor vasárnap délután meglepő sajtótájékoztatót tartott Brüsszelben

A finomabb hallású megfigyelő, sajnálattal szűrhette le, hogy nem mondható széles támogatási háttérrel rendelkező, nagy befolyású politikusnak a magyar miniszterelnök.

Bevezetőül hangsúlyozta: kevés az a kifejezés, hogy drámai gazdasági helyzetbe került Európa a járvány miatt – bár a betegség minket kevésbé sújtott, mint sok más országot –, a gazdasági bajokra csak az európai egység lehet az egyetlen megoldás. A kormányfői tárgyalások ezért mindennél fontosabbak – még a focinál is, tréfálkozott,– szerencsére már csak 4 vitás pont maradt a kezdeti több tucatnyiból. Ilyen a gazdasági mentőcsomag mértéke, ebből mekkora legyen a támogatás, illetve a visszatérítendő hitel. Ez utóbbi feltételrendszere is még vitatott, főként az olaszok és a hollandok között, utóbbiak több feltételhez ragaszkodnak a pénzek felhasználásával kapcsolatban.

A miniszterelnök meglepően kompromisszumkésznek mutatkozott mindenben, amely előreviszi a megoldást – mondhatnánk, ami minél előbb előcsalogatja a zsozsót. Bár kevesebbet kapunk, mint a velünk hasonló méretű tagállamok – magyarázta –, de az egyezség kedvéért elfogadja a mostani helyzetet, amely bár igazságtalan a számunkra, de legalább nem megalázóan az.

Az újságírók kérdésére, hogy mi a véleménye a jogállami kritériumokról, igazán váratlan választ adott. „A jogállami működés az EU alapja, s aki ezt nem tartja tiszteletben, azt nem pénzelvonással kell szankcionálni, hanem azonnal ki kell rúgni az Unióból.” Puff! Hozzátette: keveset hajtott végre a magyar parlament minapi határozatából, amely előírja, hogy a kormány csak bizonyos feltételek esetén – pl. a jogállami követelmények elhagyása és az un. 7-es cikkely alkalmazásának berekesztése – támogathatja a költségvetést. (Ahhoz képest, hogy O. V. úgy indult Brüsszelbe, még a „jogállamiság” kifejezést is kiiktatja minden írott előterjesztésből, ez 180 fokos fordulat.) Az újabb kérdést: ki állapítja meg és mi módon, hogy mi a jogállam, mosolyogva elhárította. „Kérdezzék meg azoktól, akik ehhez ragaszkodnak”.

Szót ejtett még arról, nem tudja, mi a személyes oka, hogy a holland miniszterelnök (Mark Rutte) őt vagy Magyarországot olyan keményen támadja. Aztán kicsit lekommunistázta. Később ezzel némileg ellentmondva, megmagyarázta, hogy nem is a miniszterelnökök között van az ellentét, mert a politikusok szót tudnak érteni egymással, hanem az őket megbízó parlamentek élezik a vitát.

Mark Rutte korábban kifejtette: Hollandia azt szeretné, ha a vissza nem térítendő pénzeket a tagállamok olyan szükséges reformokra fordítanák, amelyekkel javíthatnák versenyképességüket. Ha másra kívánnak költeni a kormányok, az arra való forrásokat hitelként adnák, mondta. Arra is emlékeztetett, hogy Hollandia nem az egyetlen olyan tagállam, amely vörös vonalakat húzna. Jelezte, ő azzal a céllal jött Brüsszelbe, hogy „érvekkel” győzze meg a többi résztvevőt, nem vétóval való fenyegetéssel, eltérő vélemények esetén.

Daniel Freund német zöld képviselő, aki nemrég Magyarországon járt, szörnyülködve számolt be arról – Iványi Gábort és Hadházy Ákost hozva példaként –, hogy itt fenyegetik azokat, akik kritikát gyakorolnak, nem hívják be az ellenzékieket a köztévébe. Kritizálta a Deutsche Telekomot, amely segített átjátszani a fideszeseknek az Origót. Megdöbbentette, hogy a korrupt politikai elit milyen gátlástalanul tömheti saját zsebeit. „Orbán stadiont épített a háza mellé Felcsúton; bizarr élmény, hogy kisvasútján, mely a búzamezőkön áll meg, én voltam az egyetlen utas” – sorolta.

Michael Roth SDP-s, európai ügyekért felelős külügyi államtitkár több esetben nyomatékosan ígérte: minden tanácsülésen foglalkozni fognak a jogállamisággal, és megvan bennük az elszántság a javaslat ügyében, ami szerinte nem a pénzről szól, hanem az elvekről és az EU egységéről.

***

Ismerősen csengő szavak egy régi történetben

A történelem soha nem ismétli egy az egyben önmagát, de olykor sok hasonlósággal szolgál.

Éppen 100 éve volt, meg is emlékeztünk róla, ki így, ki úgy. Egy ugyancsak pusztító nagy válság után összeültek a világ hatalmasságai, hogy eldöntsék, hogyan tovább. Mindenkit az eredményes újjáépítés szándéka – meg a saját politikai-hatalmi érdeke – vezérelte.

A magyar küldöttség vezetője kijelentette: "A békefeltételek, úgy, amint Önök szívesek voltak azokat átnyújtani, lényeges módosítás nélkül elfogadhatatlanok" mondta Apponyi Albert gróf 1920. január 16-án Pichon francia külügyminiszter Quai d'Orsay-beli, párizsi hivatali szobájában, ahol az első világháborút lezáró békekonferencia főtanácsa előtt beszélt. Ilyen keményen és határozottan. Csupán azt nem vette figyelembe, hogy nem feltételekről egyezkednek, hanem egy békediktátum aláírását várják tőle. Ahelyett, hogy legalább a kijelölt határok túloldalára szorult magyarok helyzetéről érvelt volna (erre Lloyd George angol miniszterelnök segítően rákérdezett), inkább a magyar faj felsőbbrendűségéről és nemzeti hegemóniájáról értekezett. Három nyelven megismételve előadását, csillogtatva kétségtelenül imponáló műveltségét. Az öreg arisztokrata mindevvel csak maga és persze
Magyarország ellen hergelte a jelenlévőket.

Ady Endre írta róla, hogy kultuszminiszterként haragosan visszautasította a párizsi ösztöndíjat kérelmező
fiatal festőket és más művészeket. Hozzátette: „Ma nincs Európában ország Magyarországon kívül, mely ilyen kínai védőfallal zárja el embereit a kultúrától. (...) Hinnünk kell azt, hogy az Európa-ellenes, kultúraellenes koalíció nem élhet örökké. Addig pedig tomboljon az álkultúra, a gyalázatos maradiság.” Nem ismerősen csengenek ezek a szavak a mai olvasó előtt?

Azért jutott eszünkbe ez a százéves epizód, mert az akkori és a mai nemzetközi tanácskozáson felszólaló, Magyarországot képviselő két vezető között sok a hasonlóság, meg persze a különbségek is nagyok – véleményünk szerint.

Mindketten a múlt emberei, eszményeik, hitvallásuk a számukra dicsőnek tartott történelemben gyökereznek. A homogén nemzeti egység az ideájuk, és persze a magyar szupremácia. Mindkettejük szótárából hiányzik a humánum, a progresszió, a konszolidáció. Az individualizmus vagy a liberális értékek egyenesen sátáni fogalmak. Mindkettőjük leginkább népszerűtlen személyiség a nemzetközi politikai környezetben, s ez az országra is akaratlanul kivetül.

Különböző – az említett helyzetben – az életkoruk, a származásuk, a neveltetésük, a kulturáltságuk, az etikai és morális alapállásuk. Egy dologban mégis hasonlítanak: intelligenciájuk ellenére egyikük sem tudta felmérni, hogy hiába a szónoki bravúr, az adott szituációban náluk nagyobb erők döntenek – a fejük felett.

v. j.

Merre halad a DK, hogyan segíti a lakosságot a II. kerületi Önkormányzat

Ezúttal a szokásosnál is szélesebb körben tartott videokonferenciát a DK II. kerületi szervezete.

Szó volt a 2022-es országgyűlési a választásokra való felkészülésről. A más demokratikus pártokkal való türelemről, egymás tiszteletéről. Jövő tavasszal valószínű, hogy előválasztásokon lesznek kiválasztva az ellenzék legesélyesebb jelöltjei. Meghatározásra került a Demokratikus Koalíció politikai arculata. E szerint a DK baloldali párt, maximális elkötelezettséggel az Európai Unió mellett. Hozzátehetjük, persze ez természetes is, hiszen mind eszmei elkötelezettségünk és a demokrácia-felfogásunk, mind pedig gazdasági kapcsolataink Európa fejlett feléhez fűznek.

Szó került a mi felfogásunkról a trianoni évfordulóval kapcsolatban. Mi erre a nemzeti tragédiára emlékezve nem gyászolni akarunk és a múltba révedni, a DK a jövő pártja, a dolgunk előre nézni, a fiatalokat felvilágosítani a történelem tanulságairól és ápolni viszonyunkat a környező országokkal. Egyik hozzászóló, aki sokfelé megfordul, elmondta: ma már magasabbak az átlagbérek, az életszínvonal Kolozsvárott vagy Pozsonyban, megváltozott ezeknek az országoknak egymáshoz képest a helyzete.

Megbeszéltük, hogy a járvány ellenére újra elkezdődik a tagfelvétel, különösen a fiatalítás pártunkban. Ugyanakkor bizonyos tagrevíziót is tartottunk, vannak alapvető normák és kötelmek, amelyeket valamennyi párttagunktól elvárunk. Azzal együtt, hogyha valaki igazolhatóan nehéz helyzetbe került, bizonyos szociális kedvezményekre jogosult.

A II. kerületi Önkormányzatban folyó munkáról számolt be Szabó Gyula tagtársunk, alpolgármester. A szociális bérlakások lakói a márciusi határidő helyett a járvány-veszélyhelyzet megszűnése utáni 60 napra elég, ha benyújtják a lakbér megállapítási igazolásokat. Az önkormányzat bérpótló támogatást nyújt a munkaviszony megszűnése esetén. Akik otthon gondozzák a kórházi kezelésből kikerült beteg hozzátartozóikat, azoknak gondozási támogatást; jövedelemkiesés esetén albérletidíj-támogatás is lehetséges. Kezdeményezésükre elkezdődött az óvodai és bölcsődei jelentkezés egyszerűsítése online formában. Minderről bővebb információ a (06 1) 346 5700 telefonszámon.

A kerületben működő családi és kisvállalkozók kamatmentes fizetési halasztásban; indokolt esetben bérleti díjengedményben részesülhetnek.

***

Hinta-palinta, figyeljetek csak gyerekek!

A lakosság 52 százaléka szerint az Orbán-kormány visszaélt hatalmával, és a járvány ürügyén megszavaztatott teljes felhatalmazást antidemokratikus döntésekre is használta. Hasonlóan vélekedik a magukat fideszes szavazónak minősítők 13 százaléka is! A kormány támogatóinak csak 41 százaléka állítja, hogy a Fidesz nem élt vissza a teljhatalommal – a Publicus Intézet kutatása szerint. A különleges gazdasági övezetekről szóló rendeletet – amely az ellenzéki önkormányzatoktól a Fidesz vezette megyékhez irányítaná az adóbevételek zömét –, a megkérdezettek 55, sőt a fideszes szavazók 36 százaléka sem helyesli. Miközben vélhetően érkeztek az elítélő telefonok az Európai Bizottságtól, sőt Berlinből is.

Tegyük hozzá a fenti adatokhoz: a miniszterelnök nyilvánvalóan tudta, hogy az Európai Unió 750 milliárd eurós helyreállítási alapjának május 27-én kezdődő vitája előtt lépnie muszáj. Különben azt kockáztatja, hogy az amúgy is – a Brexit, valamint a járvány okozta általános gazdasági visszaesés következtében – megcsappant pénzekből sokkal kevesebb fog csurogni kormányához, mint eddig (a hazai GDP 3–8 százaléka az elmúlt években). Márpedig az éhes oligarchák és a rezsim más haszonélvezőinek (voksolási) hűsége csak addig garantált, ameddig bőségesen táplálják őket. Az elmúlt évtized pénzzuhataga pedig igencsak elkényeztette a kiváltságosokat.

Az eddigi tervek alapján a felzárkóztatandó országok helyett Olasz- és Spanyolország a fő támogatott, esetleg még a franciák, együtt csaknem 400 milliárdnyi hatalmas szeletet kanyaríthatnának a 750 Mrd-os tortából. Magyarország egyelőre 8 milliárd eurós támogatással és 7 milliárdos hitellel szerepel a tervezetben. Borús kilátás, hogy von der Leyen az Európai Bizottság elnöke kiemelte: az uniós források kifizetését a jogállami normák betartásához kell kötni. Ez a hagyományos programokra éppúgy vonatkozik, mint a helyreállítási alapokból származó pénzekre.

Két héten belül dönthet az Országgyűlés a veszélyhelyzet megszüntetéséről – jelentette be kedd délután Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára. Az ehhez szükséges törvénymódosító javaslatot (a felhatalmazási törvény visszavonását) a kormány kedden éjjel nyújtotta be a parlamentnek egy 247 oldalas salátatörvénnyel. Ebben egyrészt fenntartják a „veszélyhelyzet” alatt hozott rendeletek hatályát, másrészt a katasztrófavédelmi törvény módosításával felhatalmazzák a kormányt, hogy közegészségügyi-járványügyi válsághelyzetben (pl. a járvány feléledésével), az országos tiszti főorvos kezdeményezésére bevezetheti a rendeleti kormányzást. Jogi szakértők: amit Orbán – a külső és sajátjai belső nyomásának engedve – az egyik kezével visszavont, azt a másik kezével egy még ellenőrizhetetlenebb, még szélesebb teljhatalmi jogosítvánnyal váltotta fel! Orbán Balázs a keddi sajtótájékoztatón maga beismerte: az egészségügyi válsághelyzet intézményével tudják kezelni az esetleges második hullámot, így nem lesz szükség újra rendkívüli jogrend kihirdetésére.

KITŐL IS KELL ITT ÉS KINEK KELL BOCSÁNATOT KÉRNIE? TESSENEK, MÁR MEGMONDANI!

Vajda János

A DK II. kerületi szervezetének kibővített elnöksége videokonferenciát tartott

Többször leírtuk a fenti címet az utóbbi hetekben. Legutóbb egy fotót is közöltünk a kivetített képernyőn látható résztvevőkről. Tegnapi ülésünkön vendég is jelen volt Trippon Norbert személyében, aki a Demokratikus Koalíció nemrég alakult budapesti elnökségének – erről is beszámoltunk – elnöke. A fővárosi szervezeteink munkáját fogja koordinálni, segíteni az országgyűlési választásokra való minél eredményesebb felkészülésben. Több mindenről cseréltünk véleményt őszinte hangon. Szó volt a II. kerületi DK-s fiatalok önzetlen munkájáról is, amely a lakosságot segítette a védekezésben. Hétvégeken osztottak maszkokat a Fény utcai piacnál, csomagoltak és 65 társasház postaládáiba helyeztek el maszkot tartalmazó tasakokat.

***

„Ha megölik az önkormányzatokat, megölik a hazát is”

Amikor a főváros és számos jelentősebb település a tavalyi önkormányzati választáson minden várakozásnál súlyosabb rést ütött a kormányzat megbonthatatlannak tűnő betonfalán, Orbán Viktor először láthatóan meglepődött. Majd rutinos politikushoz illően, felcsatolta kedvesember-álarcát és biztosította az immár ellenzéki vezetésű fővárost (is) a kormányzati együttműködésről, érvényben tartva azokat a (pénzügyi) ígéreteket, amelyeket még Tarlósnak tett. Nem sokra rá viszont érvénybe lépett a „ne azt nézzék, amit mondok, hanem amit teszek” állapot. Azóta az önkormányzati szektor az intézkedési jogosítványok és az anyagi források egyre teljesebb beszűkítésének olyan bombazáporát kénytelen elviselni, mintha a minden „magyarembert” egyként fenyegető COVID-19 nem éppen a politikai tűzszüneten alapuló valódi együttműködést követelné meg.

Nem fér itt el valamennyi szemforgató, sanda ürügy felsorolása, ami mind-mind a települési önkormányzatok munkájának kiüresítését szolgálja, miközben éppen a korábbinál sokkal több jogkörre és támogatásra lenne szükségük, hiszen ők azok a helyi testületek, amelyek szinte személyre szabottan ismerik, kinek, mely lakossági csoportnak milyen átmeneti segítségre van szüksége a rendkívüli körülmények közepette. A koronavírus veszélyhelyzete alatti töviskoronát a különleges gazdasági övezetek törvénye tette fel az önkormányzatok – pontosabban az ott élők – homlokára. Ugyanis az eredményesen működő, a lakosságának számos jóléti szolgáltatást nyújtó – vagyis „gazdag” – önkormányzatok hatásköréből és területéről az állam kivonja az ott működő vállalatokat, valamint a befolyó iparűzési adót és azt a megyei – általában fideszes vezetésű – testületre ruházza.

A fentieket első esetben a koronavírus elleni védekezés szükségletével indokolták (gödi Samsung gyár). A törvény kiterjesztésével, újabban az arányosabb forrásmegosztás egy megyén belül az átlátszó indok.

Minderről zengett a tisztelt Ház május 20-i ülésterme a napirend vitája alatt. Ezek után átadjuk a szót Gyurcsány Ferencnek, aki nálunk jobban elmagyarázza a lakosságot sújtó újabb mesterkedést.

A DK elnöke bevezetőül egy mondatban sommázta véleményét: „Ha megölik az önkormányzatokat, megölik a hazát is!” Majd feltette a szónoki kérdést: „a nemzetállam, talán egy homogén polgári közösség?” Szerinte inkább különböző gondolkodású, más-más hitű, eltérően szerveződő, ám a magyarságukban osztozó közösség. „Attól, hogy magyarok vagyunk, még sokfélék lehetünk”. (Pl. a nemzeti szabadságharc ikonikus költője: Alexander Petrovics; a keresztény-konzervatív magyar polgári író: Franz Herzogh; a Liszt Ferenc repülőtér névadója pedig Franz List-ként született és soha nem beszélt magyarul – a Szerk. megjegyzése.) Majd részletezte, hogy a kormányzat 2010 óta miként számolja fel „a szabadságjogokat, a polgári szabadság kis köreit, a szabad egyetemek működését, a civilszervezeteket, a szabad egyházakat és a bírói szabadságot… azaz a társadalmi polgári autonómiákat”.

Hogy mindenki számára érthetőbb legyen okfejtése, a DK elnöke a nemzetközileg elismert közgazdászt, Kornai Jánost hívta segítségül, fejből idézve a Közgazdasági Szemlében 2010-ben megjelent tanulmányát. Mi utánakerestünk. Valóban, K. J. 87 véletlenszerű innovációt sorol fel a nyomtatott áramkörtől a tranzisztoros hallókészülékig, amelyek a társadalom legkülönbözőbb dimenzióiban gyökeresen megváltoztatták, megjavították az emberek életét, munkáját, másokkal tartott kapcsolatait. S mit tesz Isten, valamennyi a nyugati szabad világ körülményei között jött létre, véletlenül se valamelyik ósdi önkényuralomban.

Gyurcsány Ferenc szerint a szovjet típusú modellre hajaz az eszeveszett centralizáció, amit a Fidesz művel. Vajon morális vagy inkább intellektuális probléma, hogy önök erre még büszkék? Az állandó kommunistázásra így fogalmazott: „Ha itt van bolsevik párt, akkor az önök”.

„Nehogy már a saját vállukat veregessék, ha állami beruházás valósul meg egy önkormányzatnál. Azt a pénzt nem önök adják, hanem mindenki, aki vesz egy pohár tejet, egy kiló csirkefarhátot. Annak ötöde megy a közösbe”– magyarázta a páratlan mérvű fogyasztási adóra célozva, amit a legszegényebbek is fizetnek.

A viták során kiderült néhány meglepő tény. Orbán Balázs a miniszterelnökség államtitkára még a védelmébe vett törvényszöveget sem ismeri pontosan, érvek helyett személyeskedő mocskolódással képes csak válaszolni. A DK elnöke viszont 15 perces spontán fejtegetésével minden ízében telibe talált.

Gyurcsány Ferenc tegnapi felszólalására a parlamentben, ma megérkezett a válasz

Az Állami Számvevőszék felfüggesztette a Demokratikus Koalíció költségvetési támogatását, 2017-2018 közötti állítólag nem igazolt pénzügyi adatok miatt (amelyek a DK irodáját elpusztító 2018. novemberi tűzben semmisülhettek meg).

***

Tiborcz István szerény osztalékkal elégedett meg

Jelentős profit jött össze 2019-ben Tiborcz István, a miniszterelnök vejének fő cégénél, a BDPST Zrt.-nél: a 4,8 milliárd forint adózott eredmény után a május 8-i közgyűlésen 2,3 milliárd forint osztalékot szavaztak meg a tulajdonosnak – derül ki a cég beszámolójából. Az mfor.hu cikkében az is olvasható, hogy megvásárolta a TémaDesign Kft.-t 979 millió forintért – ez azt jelenti, hogy Mészáros Lőrinctől Tiborcz cégéhez került egy ötcsillagos luxusszálloda Tarcalon, az Andrássy Rezidencia, amely május 22-én nyit ki újra. (Még nem foglaltunk szobát. Elkéstünk?)

***

Van, amiben csúcsra járunk

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat közzétette az áprilisra vonatkozó friss munkaerő-piaci adatokat, ami szerint áprilisban már 330 734 nyilvántartott álláskereső volt Magyarországon. Ez mintegy 50 ezer fővel több a márciusinál. A részletek szerint csak áprilisban 72 ezren jelentkeztek a munkaügyi hivataloknál és kérték regisztrációjukat álláskeresőként. A szerdán közölt adat egyébként hároméves csúcsnak felel meg, utoljára ennél több álláskereső 2017 márciusában volt Magyarországon. (amfor.hu)

Vajda János

Felállt Budapesten a DK 2022-es kormányváltást előkészítő testülete

A Demokratikus Koalíció fontosnak tartja helyi szervezeteinek fejlesztését, ezért ma már az ország számos településén képviseli a sokak Magyarországa és az európai magyarok politikáját.

A DK budapesti kerületi szervezeti munkájának összehangolását és a 2022-es kormányváltás fővárosi előkészítését a jövőben a kedden (12-én) újonnan megalakult budapesti elnökség fogja ellátni; melynek elnöke Trippon Norbert, Újpest alpolgármestere lett. Alelnökök: Bakai-Nagy Zita, Újbuda alpolgármestere, Mustó Géza, Kőbánya alpolgármestere, Élő Norbert, XII. kerületi önkormányzati képviselő és Bedő Kata, Újpest alpolgármestere. Az elnökség tagjai Bollók Istvánné, a DK budafoki választókerületi elnöke, Nemes Gábor, XVI. kerületi önkormányzati képviselő, Szaniszló Sándor, a XVIII. kerület polgármestere és Kiss László, a III. kerület polgármestere lettek.

***

A Demokratikus Koalíció II. kerületi szervezetének kibővített elnöksége videokonferenciát tartott

A kerületi elnökség megtárgyalta tennivalóit, amelyek a fent említett testület megalakulásából, illetve a rendszerváltásra való helyi felkészülésből következnek. Lépéseket határozott el szervezeti egységének és politikai aktivitásának növelésére. Ugyancsak megvitatta tennivalóit a járvány miatt későbbre halasztott tisztújítás előkészítésében. Időszerű kérdések megtárgyalása szerepelt még a konferencia napirendjén.

***

Aktuális hírek, amelyek leleplezik az álságos politikai színjátékokat

Vadai Ágnes, a DK frakcióvezető-helyettesének szerdai sajtótájékoztatója: „Bekövetkezett, amire a rémhírterjesztésről szóló törvénymódosításkor figyelmeztettünk: a rendőrség hajnalban elvitt az otthonából egy férfit a Facebook-on közzétett véleménye miatt. Bejegyzésének nincs olyan betűje, amire rá lehetne fogni, hogy rémhírterjesztés. Az teljes egészében egy vélemény, ami persze Orbán Viktornak nem tetszik, mivel diktátornak van nevezve."

Hozzátette még: „Nem meglepő, hogy a pártutasításra működő ügyészség azzal akarja csökkenteni az eset súlyát, hogy kijelenti, a férfi nem követett el bűncselekményt. Ez a kijelentés is csak a színjáték része” – foglalta össze a DK frakcióvezető-helyettese.

Írjuk ide a mi véleményünket is: a tudomásunk szerint szerencsi rendőröknek ezúttal nem volt szerencséjük – az időzítés miatt. Mivel éppen most kezdődött az Európai Parlamentben a felhatalmazási törvényről szóló vita. A felszólalók túlnyomó többsége elítélte a Fideszt, hangsúlyozva, hogy nem Magyarországot akarják támadni, hanem azokat, akik meg akarják szüntetni a demokráciát egy uniós országban. A brit Gwendoline Delbos-Corfield kitért arra is, hogy szerdán azért vittek be valakit a rendőrök Magyarországon, mert kiírta a véleményét Facebookon.

A derék zsaruk tehát – rosszkor – jól belecsaptak a lecsóba!

Sőt, van egy gyanúnk – bár ne így lenne! Talán a Kúria is azért kaszálta el szokatlanul bátor ítéletével a miniszterelnök egyik kedvenc hatalomtechnikai ügyeskedését (amivel a közvéleményt igyekezett felhergelni a cigányság ellen), hogy demonstrálják, mekkora nagy a demokrácia és a törvényesség a mi jobb sorsra érdemes hazánkban.

***

A kormány reménytelenséget, nyomort kínál magyarok százezreinek

A legutóbbi 2 Hetes megígérte, hogy beszámolunk a magyar gazdaság helyzetéről és kilátásairól.

Ehhez – többek között – Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke megnyilatkozásaiból merítünk adatokat.

Egy kormányzati intézet 50 ezer munkanélküliről beszélt, Gulyás Gergely miniszter utána már 100 ezerről, Orbán Viktor pedig múlt pénteken 160 ezer munkanélkülit vallott be. Az Ipsos kutatásai szerint több, mint 300 ezer munkanélkülit hozott eddig a válság. A DK azt követeli, hogy a kormány hozzon valódi válságkezelő intézkedést. Jelentsen be széles kör számára elérhető, bürokráciamentes bérpótlék-programot, a meglévő nyilvánvalóan nem működik.

Muszáj azokkal is törődni, akik már elvesztették a munkahelyüket, ők egy fillért sem kapnak a kormánycsomagból. Ha már lemondtak 300 ezer magyar munkahelyéről, legalább fizessék ki a válságban elbocsátottak bérének 80 %-át.

A kis- és közepes cégeket is sújtja a válság, de mindeddig hiába reménykedtek a kormánytámogatásban. Friss KSH-adatok szerint az utóbbi két hónapban több, mint hatvanezer egyéni vállalkozó jelentette be, hogy szünetelteti a munkát bevétel híján. Ez újabb, több tízezres munkanélküli. Nem nőtt az álláskeresési járadék időtartama, nincs anyagi támogatás, hogy a cégek össze ne omoljanak, hanem a válság után folytathassák tevékenységüket. A kormány reménytelenséget, nyomort kínál magyarok százezreinek. Követeljük, hogy a kormány vegye át a DK által összeállított 20 pontos gazdasági mentőcsomagot, mert azzal magyarok százezreinek megélhetése lenne megmenthető.

Fantasztikus, hogy budapesti DK-s polgármesterek bevezettek egy elbocsátottaknak járó támogatást, de ez nem az ő feladatuk és önmagában kevés. Ideje Nyugat-Európáról példát venni, ahol az állam nem csak a bérek kifizetésébe segít a cégeknek, hanem pótolja azok bérét, akiket elbocsátottak. A magyaroknak nincs igazi védőhálójuk, s ezért nem a koronavírus, hanem Orbán kormánya a felelős – hangsúlyozta Molnár Csaba a DK ügyvezető alelnöke.

Tegyük hozzá, már a kormányközelinek ismert Parragh László (a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke) is így beszél: A gazdaság jelentős mértékű visszaesésére számítok, nem lepődnék meg, ha a GDP az idén akár két számjegyű százalékos mértékben zuhanna. A külföldön munkát vállaló mintegy félmillió magyar van a legrosszabb helyzetben, a tapasztalatok szerint mindenhol először a külföldi dolgozókat, köztük a magyarokat küldték el. Ennek ellenére nem valószínű, hogy ők hazatérnének. Feltehetően a 180 ezer diákmunkában foglalkoztatott közül is sokuktól megváltak, illetve a kölcsönzött munkaerőt is sok helyen elküldték már. Az sem világos, mi lehet a 70-80 ezer dolgozó nyugdíjas sorsa – érvelt.

***

A Demokratikus Koalíció 20 pontos gazdasági mentőcsomagja

1. A legsürgetőbb feladat a munkahelyek megmentése, a kieső bérek, jövedelmek pótlása. Javasoljuk, hogy mindazok számára, akik a veszélyhelyzet kihirdetése óta elveszítették az állásukat, vagy azóta fizetés nélküli szabadságon vannak, a kormány korábbi bérük 80 százalékának megfelelő keresetpótló támogatást fizessen. A támogatás felső határát a nemzetgazdasági átlagkereset másfélszereséhez kell igazítani.

2. A járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt elrendelt állásidőre az állami és önkormányzati közszolgálatban, intézményekben, valamint a köztulajdonban lévő cégekben dolgozók a teljes alapbérüket megkapják. Ahol a veszélyhelyzet elrendelése miatt a munkavállalók nem tudják felvenni a munkát, ott a kormány foglaljon állást az állásidő alkalmazása mellett. A kormány a bölcsődei, óvodai és iskolai nevelési és oktatási területen dolgozók esetén rendelje el az állásidőt, a munkát felvenni nem tudó alkalmazottak számára.

3. Az álláskeresési támogatás folyósítási ideje hat hónapra emelkedik. A már lejárt álláskeresési támogatás folyósítási ideje a veszélyhelyzet végét követő hónap utolsó napjáig automatikusan meghosszabbításra kerül.

4. Mivel a járvány okozta gazdasági nehézségek hosszú időre, a veszélyhelyzet elmúltát követően is hatással lesznek a családok mindennapi megélhetésére, ezért a családi pótlékot a kétszeresére kell emelni.

5. Az egyéni vállalkozók és az öt fő alatti mikrovállalkozások a veszélyhelyzet előtti alapbérek költségének 80%-ának megfelelő közvetlen állami bértámogatást kapnak. A támogatás maximuma foglalkoztatottanként a nemzetgazdasági átlagkereset másfélszerese.

6. Azon vállalatok, melyeknek a 2020. évi várható árbevétele legalább 25 százalékkal csökken és vállalják, hogy tovább foglalkoztatják alkalmazottaikat, az árbevétel csökkenéséhez igazodva a vállalati bértömeg 20-40 százalékát kitevő bérkiegészítő költségvetési támogatást kapnak.

7. Azok az öregségi nyugdíjban, illetve szolgálati járadékban részesülők, akiknek nyugdíja nem haladja meg az átlagnyugdíj másfélszeresét (mintegy 210 ezer forintot), nyugdíjuk mértékétől függően egyszeri 10-50 ezer forintos nyugdíj-kiegészítést kapnak a központi költségvetésből. Az úgynevezett rokkantnyugdíjban és az otthonápolásban részesülők egyszeri 50 ezer forintos támogatást kapnak. Amennyiben a veszélyhelyzet 6 hónapnál tovább tart, a fenti nyugdíj-kiegészítést, illetve támogatást újból folyósítani kell.

8. A kiskorú gyermekeiket a távoktatás ideje alatt felügyelő munkavállalók a járvány ideje alatt bérük 80 százalékával kompenzált fizetett szabadságot vehetnek igénybe. A „vírusszabadság”-kompenzáció felső határa igazodik az átlagkereset másfélszereséhez, a munkaadó ezzel kapcsolatos terheit (bér és bérköltség) az állami költségvetés vállalja.

9. Az egészségügyben és a szociális szférában dolgozók 100 százalékos béremelést kapnak. Az egészségügyben közreműködő külső szolgáltatóknál dolgozó munkavállalók béremelésének fedezetére a kormány, a veszélyhelyzet idejére 50 milliárd forintos alapot hoz létre.

10. A fegyveres szervek és a Magyar Honvédség állományában dolgozók egyszeri 500 ezer forint bérkiegészítést kapnak.

11. A közműtartozások kifizetésére a magánfogyasztók és a KKV-k a veszélyhelyzet fennállását követő hónap végéig halasztást kapnak (“rezsimoratórium”). Ugyaneddig az időpontig közműszolgáltatást felfüggeszteni, megszüntetni a szolgáltató részéről egyoldalúan nem lehet. Az elmaradt befizetések után kamatot felszámítani nem lehet.

12. A KIVA és a KATA fizetési kötelezettséget a veszélyhelyzet időszaka alatt befizetés nélkül jóváírják.

13. A 2019-es gazdasági év után fizetendő társasági adóból valamennyi kis- és középvállalkozás a befizetendő
adójából egységesen 50 millió forint adókedvezményt kap.

14. A növekvő fizetési nehézségek miatt a gazdasági társaságok a 2019. évi árbevételük 10 százalékának  megfelelő kamatmentes forgóeszköz-hitelre annak 80 százalékáig állami garanciát kapnak.

15. Az üzleti céllal kis- és középvállalkozások által bérbe vett, de a járvány miatt önként bezárt üzletek bérlete a veszélyhelyzet ideje alatt a bérbeadó által nem mondható fel. Ez idő alatt a bérbevevő a bérleti díj 40%-áig bérlettámogatást kap az állami költségvetésből. A bérleti szerződések alapján kifizetett kauciót a központi költségvetés átvállalja.

16. Azoknak a vállalatoknak, amelyek vállalják, hogy megtartják foglalkoztatottaikat, ingyenes, normatív hitelgarancia-program indul, amelyben a felvett hitel felső határa a 2019. évi anyagmentes árbevétel 25, az állami garancia mértéke pedig a hitelösszeg 80 százaléka.

17. A veszélyhelyzet időtartama alatt az állami és önkormányzati közszolgálatban, valamint a köztulajdonban lévő cégeknél, intézményeknél a munkaadó a munkaszerződést nem szüntetheti meg.

18. A járvány miatt gazdasági nehézségekkel küzdő állami-, önkormányzati vállalatok pénzügyi megerősítésére, a járvány által különösen sújtott szektorok megmentésére, megerősítésére a kormány 400 milliárd forintos programot indít.

19. Az önkormányzatok megnövekedett szociális feladatainak kezelésére a kormány 500 milliárd forintos rendkívüli szociális alapot hoz létre. A kormány közvetlenül intézkedik a leghátrányosabb helyzetű településeken élő emberek mindennapi életfeltételeinek (étkezés, fűtés, stb.) biztonságos megszervezéséről.

20. Az Európai Unió által válságkezelésre biztosított szabad források, illetve az EU által szabadon átcsoportosíthatóvá tett források (összesen mintegy 2000 milliárd forint), kizárólag egészségügyi eszközbeszerzésre, munkahelyek védelmére és különösen a kieső bérek kompenzációjára, illetve a kis- és középvállalkozások megsegítésére használhatóak fel.

Budapest, 2020. április 4.

Vajda János

Most nem tisztekkel kell küzdeni, hanem tesztekkel!

„Van valaki, aki a járvány kirobbanása óta úgy nyilatkozik, mintha főparancsnok lenne, az ország pedig hadban állna. Üzenjük a miniszterelnöknek: a háború a legrosszabbat hozza ki az emberből, most pedig a jóra, a partnerségre van szükség” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke.

Hangsúlyozta, hogy segítenek azoknak, akik nem tudnak bevásárolni. Segítenek az utcán, aluljárókban, akiknek maszkra és kesztyűre van szükségük. A mai helyzetben nem „generálisra” vagy „főparancsnokra” van szükség, nem háborús gondolkodásra. Hanem arra, hogy igyekezzünk fegyelmezettek maradni, szót fogadni az orvosoknak és a nővéreknek, megköszönni az áldozatos munkájukat.

„Egyfelől van a migráció elleni frontvonal és van a koronavírus-járvány, és miután a mozgás terjeszti a járványt és teszi a betegséget világméretűvé, a migráció pedig maga a mozgás, ezért a két dolog között logikus összefüggés van” – így próbálja összemosni a két eltérő problémát a miniszterelnök, akinek a megszólalásai tele vannak katonai szakkifejezésekkel: harcászati akcióterv, muníció, katonai készletgazdálkodás stb.

Azt látni, hogy a háborús logikával szemben a jót, az elmélyülést, a gondolkodást az együttműködést, a partnerséget, a segítséget hozza ki belőlünk a járvány. A háború logikájával szemben áll a béke logikája, mi erre szavazunk – foglalta össze Gyurcsány Ferenc.

Oláh Lajos a DK országgyűlési képviselője és Niedermüller Péter erzsébetvárosi polgármester jelentette be, hogy 8000 maszkot, 40 védőruhát és 20 védőszemüveget, védőmaszkokat ajándékoztak a Péterfy Sándor Utcai Kórháznak, mivel a kormány tétlenkedik, késlekedik, és egymással ellenkező információkat közöl. A DK emellett 100-100 darab maszkot oszt ki a kerület háziorvosainak, „akik szintén csak jól hangzó ígéreteket kaptak eddig a kormánytól, normális védelmet nem”.

***

A legjobb szakemberek világos magyarázata sok mindenre fényt derít

Néhány napja Palkovics László innovációs miniszter egy tudományos videokonferenciát rendezett, A járványmatematika szerepe a védekezésben címmel.

A meghívott előadók valamennyien a hazai tudomány kiválóságai, nemzetközileg is elismert orvosprofesszorok, járványügyi szakemberek, alkalmazott matematikusok. Palkovics minden emberi negatívuma mellett éles eszű személyiség. Vélhetően tapasztalta, hogy a miniszterelnök „spontán kórházellenőrzési” látogatásai kontraproduktivak. (Mondani bármit lehet, de a videokamerát nehéz becsapni; a pontosan leképezte a kórházak omladozó falait, Orbán sebész-maszkjával vagy pláne szkafanderével szemben a tűzvonalban dolgozó orvosok silány védőfelszerelését.)

Valamennyi előadásról beszámolni nem a mi dolgunk, de vázlatosan ismertetjük a legérdekesebbet, melyet Dr. Oroszi Beatrix tartott. Tudni érdemes róla, hogy – többek között – egészségügy-közgazdászi, orvosi, valamint epidemiológiai diplomája van, utóbbit a University London egyetemen, illetve a London School of Hygiene and Tropical Medicine intézetben szerezte.

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatalban, majd az Országos Epidemiológiai Központban – melynek 2017-beni megszüntetéséig mb. főigazgatója volt – számos hazai és nemzetközi népegészségügyi projektben vett részt. 2020 márciusától a Covid19 pandémia miatt létrehozott Járványmatematikai projekt Epidemiológiai alprojektjének vezetője.

Oroszi Beatrix a konferencián felidézte, hogy a szakemberek már idén januárban felfigyeltek a Kínában megjelent járványra. „Februárban megdöbbentünk, mivel tudtuk, hogy el fog érkezni hozzánk is.” Megmutatta a megbetegedések kezdete alapján készült hisztogramot, amely a Covid-19 világjárvány görbéje. A görbe alatti terület arányos a betegek számának alakulásával. A járvány növekedési rátája jelzi, hogy mely országban gyorsul vagy éppen lassul a fertőzés. Az epidemiológusok ennek alapján megállapítják, hogy mi történt és következtetni tudnak arra, hogy valószínűleg mi fog történni.

A különböző európai országokban más-más fázisban van a járvány. Ausztriában, Németországban, Spanyolországban és Magyarországon a növekedés kissé csökken (április 21-i helyzet), azaz van új eset, de a korábbinál kevesebb; vagyis sikerült a vírust kontroll alá vonni. Magyarországon ugyan látszik egy kiugrás, ami az idősotthonokban zajló lokális fertőzést mutatja, de egyébként 0 körül ingadozik a járvány növekedése. Mindebből arra lehet következtetni, hogy a zárt helyeken fellépő fertőzések nem tudnak utat törni a társadalom szélesebb rétegei felé. „Összességében, a közösségi terjedés viszonylag alacsony, amelyet a kormányzati intézkedések miatti távolságtartás és a lecsökkent társadalmi érintkezések betartása idézett elő.”

A járványok vizsgálatakor központi fogalom az úgynevezett reprodukciós index (R), amely azt mutatja, hogy 1 fertőzött, átlagosan hány további embert fertőz meg, vagyis, milyen gyorsan terjed a járvány. Ez a mutató minél nagyobb egynél (akár tizedekkel is), exponenciálisan nő a járvány terjedése. Nagyjából 1-nél stagnál a helyzet, ha kisebb, akkor leszálló ágban van a járvány. Magyarországon azt látjuk, ez a szám 1 körül mozog, tehát egy lefojtott, nem növekvő terjedéssel állunk szemben.

A következő kérdés: hány embernek kell immunissá válnia Covid-19 esetén, hogy meg tudjuk állítani a járványt? Válasz: a védett népesség (akik már átestek a fertőzésen) a lakosság legalább 50-60 %-a legyen. Ezt hívják nyájimmunitásnak. „Ha ennek közelébe kerülnénk, a vírus terjedése megállna. De hogyan lehetséges ez? Leginkább védőoltással, de ez sajnos még nincs. Ha viszont, a lakosság nagyobb része ennek hiányában esne át a járványon, akkor az nagyon negatív következményekkel járna.”

Nézzük ezeket a következményeket, vagyis, mennyire súlyos a járvány okozta megbetegedés? Általános tapasztalatok szerint a megbetegedettek ötöde tünetmentes. Mintegy 80%-nál csak enyhe tünetek, láz köhögés jelentkeznek, viszont nehézlégzés, tüdőgyulladás nem alakul ki. 20%-os a súlyos tünetekben szenvedők aránya, akiknek mintegy a fele szorul intenzív kezelésre, esetleg lélegeztető gépre.

„Egyáltalán nem azonosak viszont az esélyek a súlyos megbetegedésre a különböző lakossági csoportoknál. Míg a fiataloknál ritka, 65 évesnél idősebbeknél gyakoribb, a 80 év fölöttiek esetében még inkább az, körükben a fertőzöttek negyedének betegsége végzetes lehet. Hogy mennyi a letalitás (meghaltak) száma az több tényezőtől függ. Olaszországban például sok az időskorú, Magyarországon pedig a krónikus beteg. Szerepet játszik az életmód, a dohányzás, az egészségügyi ellátás leterheltsége és hozzáférhetősége is.

Továbbá különbséget kell tenni abban, hogy valaki koronavírussal hal meg vagy koronavírustól. Az erősen lefojtott járvány miatt nálunk a mortalitás mértéke 1,9 tized.

„Ami a tesztelések számát illeti, ez Magyarországon nem sok, ebben egyáltalán nem vagyunk a világ élvonalában” állapította meg Oroszi Beatrix. Majd összefoglalta helyzetértékelését, melyet alább vázolunk.

A hosszú távú elfojtás nem kívánt következményekkel jár: nem alakul ki nyájimmunitás, a gazdaság jelentősen lassul, a karantén mentális és egyéb betegségeket okozhat. Ezért:

1. a közösségi kontaktusok számának nyitását nagyon mérsékelten és óvatosan lehet növelni, de nem fogunk tudni visszatérni arra a szintre, amelyen a járvány előtt voltunk.

2. az egyéni tesztek számát jelentősen bővíteni kell, tesztelés, tesztelés, tesztelés!

3. új fertőzések esetén a kontaktokat felkutatni és szigorúan elszigetelni szükséges.

4. a maszkok használata kötelező az egészségeseknél is, ha közösségbe mennek.

Eddig az előadás.

***

Valamennyi döntés kockázatos – kérdés, kinek mi a fontos

Sok érdekességet megtudtunk a járvány terjedésének természetéről, az egészséget, sőt az emberéletet veszélyeztető, illetve a gazdasági károkat okozó következmények mérséklésének technikáiról.

Az országot érő baj mértéke mindennek ellenére a szóban forgó konferencia óta nem csökkent, sőt. Vajon miért? Szerintünk olyan okok sorozata miatt, amelyekről ezen a konferencián nem esett egy szó sem. Most ezekről kívánunk véleményt formálni.

Csapjunk a közepébe! A járvány elleni védekezés alapvető háttere a hosszú évek óta elhanyagolt, alulfinanszírozott, személyi állományában megroppant, felszereltségében vegyes minőségű magyar egészségi ellátórendszer. Itt kapcsolódhatunk az előbb idézett Oroszi Beatrix 2019 október 16-án megjelent figyelmeztetéséhez. „Magyarországon naponta több mint 200 egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés biztosan történik (ami évi 73 ezer), de ez csak lehet, hogy a jéghegy csúcsa. Ugyan a kórházi fertőzéseket egyetlen országban sem lehet nullára lecsökkenteni, 20-50 százalékuk azért megelőzhető. Kulcskérdés a szakszemélyzet létszámának nagymértékű növelése, csakhogy a szakemberek hiánya miatt ez nem könnyű. Nagy az elmaradás az alkoholos kézfertőtlenítő használatában – az uniós átlag 1000 ápolási napra 24 liter, szemben a magyarországi 8,1 literrel.” Eddig a szakember véleménye.

Most jön a miénk. Még sehol nem volt a koronavírus, amikor gyógyítás helyett, megbetegítették, megfertőzték ápoltjaikat a kórházaink, nem egyet halálosan! Tegyük hozzá – mint annyi más, évtizedek óta jól működő, szakgárdával büszkélkedő közintézményt – a Fidesz-kormány az ÁNTSZ-t is szétverte, összevissza szervezte, és az intézmény maradványa élére sikerült egy olyan magasan kvalifikált hölgyet találnia, mint az egykori falusi körorvosból, illetve járási tisztiorvosból kiemelt Müller Cecília.

Ezeken túl, a kormányzatnak sokkal fontosabbak voltak és maradtak a politikai célú látványberuházások, (például a csaknem üres futballstadionok építésének hajszolása vagy a Városliget beépítése); mint a propagandaszólamokban folyamaton felböfögött „magyaremberek” egészségének védelme. A miniszterelnök családi kapcsolatai, illetve az „udvartartás” bizonyos tagjainak projektjei számára a járvány legsúlyosabb napjai alatt is folyósítottak milliárdokat. Miközben a főváros és kerületei – ahol ugye a legsúlyosabb a járványhelyzet –, szinte naponta újabb pénzügyi elvonásokkal kénytelen szembesülni.

Egyáltalán, miként kezdődött nálunk a járvány elleni felkészülés? Lépjünk vissza az időben. Január 9-i sajtótájékoztatóján Orbán Viktor végre beismerte és nagy kihívásnak minősítette az egészségügyi szakdolgozók és nővérek tömeges elvándorlását. Ezért 14 százalékos azonnali bérjavítást helyezett kilátásba számukra, amely 3 év alatt 72 százalékra fog emelkedni. Az okot nem a megalázóan alacsony fizetéseknek és az egyre romló munkakörülményeknek tulajdonította, hanem a „jól képzett munkaerő elcsábításának”.

Egyúttal súlyosan megfenyegette a kórházakat – illetve azok vezetőit –, hogy fedezetnélküli kötelezettségvállalásokkal sok adósságot halmoztak fel, amely gyakorlat folytatását a 2020-as évre szigorúan megtiltotta. Ehhez képest a relatív kiemelkedő színvonaláról ismert Honvéd Kórház orvosa arról számolt be, hogy a sürgősségi osztályon gyakran havi 300 órát dolgozott az a 25 orvos, aki a szükséges 50 orvos helyett igyekezett a feladatot ellátni, miközben az intézmény költségvetéséből hiányzott 350 millió.

Majd február 23-án a Kossuth Rádió „Jó reggelt, Magyarország!” című műsorában a miniszterelnök úgy fogalmazott: „most ugyan a koronavírus minden figyelmet magához vonz, de azért a történelmi kihívás, továbbra is maga a migráció…” Röviden ismertette az operatív törzs létrehozását, jelezve, hogy annak vezetője a belügyminiszter. Ezután visszatért kedvenc témaköréhez: „hadd mondjak valamit a nemzeti konzultációról. Ez egy olyan módszer, amellyel megpróbálom elérni, hogy bizonyos kérdéseknek az eldöntésébe részt tudjanak venni az emberek. Most két-három olyan ügy van, amiben úgy láttam, nemzeti közmegegyezést hozunk létre. Az egyik a börtönbiznisz, a másik a gyöngyöspatai iskola roma szegregációs problémaköre és az ítélkezés, a bírói ítéletek végrehajtása, a börtönből való idő előtti kiengedésnek az ügye.”

Vagyis a miniszterelnök a magyar igazságszolgáltatás (bírói, ügyvédi kar) még meglévő független működésének bedarálását tartotta legfőbb tennivalójának – a tájékozatlanabb emberek gyűlöletének mesterséges felpiszkálásának segítségével – a fenyegető világjárvány európai elterjedésének árnyékában. Úgy véljük, nem véletlen, hogy fáziskésésben maradtunk a védekezésben, és akkor kezdett a kormány kapkodni a védőeszközök, kórházi berendezések beszerzése tárgyában, amikor azok már kifogyóban voltak a hirtelenül megnövekedett óriási kereslet miatt.

Ezért történhetett, hogy Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora kénytelen volt figyelmeztetni: a központilag beszerzett gyorstesztek alkalmatlanok a Covid-19 vírussal fertőzöttek kimutatására. Például 100 pozitív eredményből 7 bizonyult valóságosnak.

Tény, hogy Ausztriában, Olaszországban, Spanyolországban és Németországban megkezdődött a járványterjedés miatti korlátozások fokozatos, több lépcsőben tervezett feloldása. Csakhogy ők előbb tartanak nálunk. A nagymérvű tesztelések következtében sokkal több információjuk van a lakosság különböző rétegeinek állapotáról, jobb a reprodukciós indexük, pl. a németeké 0,74, míg nálunk 1 körüli.

Külön témánk lenne a hírek szerint napi 4 ezer fővel terjedő munkanélküliek, feltehetően több százezres tömegének helyzete, de ez is olyan alapos elemzést igényelne, hogy elhalasztjuk egy következő számunk fő témájaként, a mostani 2 Hetesbe nem férne el.

Vajda János

A Demokratikus Koalíció a betegekért, a gyerekekért és a védekezésért

Gyurcsány Ferenc április 20-i, napirend előtti parlamenti felszólalásában elképesztőnek nevezte a módszert, ahogyan a kormányzat kiüríttetett 36 ezer kórházi ágyat, mit sem törődve a súlyos, orvosi ápolásra szoruló betegek sorsával, egészségével.

Mi lesz azokkal, akiknek nincsenek hozzátartozói? Az önkormányzatok nyakába zúdítják ezt a terhet is, miközben eddig csak pénzeket vettek el és pluszfeladatokat róttak rájuk. Micsoda dolog, hogy a járvány tetőzésével egy időben tartanak érettségit sok tízezer gyereknek! Feltette a szónoki kérdést: hallottak erről okos párbeszédet orvosoktól, pedagógusoktól, szülőktől, kikértek az egyetemek véleményét?

***

Hétfőn ismét videokonferenciával ülésezett a DK II. kerületi szervezetének kibővített elnöksége.

Egyebek között örömmel nyugtázták, hogy miután ellátták az egészségügyi dolgozókat, tovább folytatódott a II. kerületi Önkormányzat által vásárolt védőmaszkok elosztása a kerületi lakók számára is. A fiatal párttagok vállalták, hogy a maszkokat tartalmazó csomagokat kihordják a lakóházak postaládáiba. Ugyancsak a védekezéshez való hozzájárulást szolgálja, hogy a kerületi önkormányzat DK-s képviselői felajánlották: 750 ezer forintot adományoznak saját költségtérítésükből a szolidaritási számlára. Ami pedig a politikai tennivalókat illeti, megkezdték az előkészítését az alapszervezeti tisztújításoknak. A három tagú jelölőbizottság telefonon és e-mailen fogja összegyűjteni a szervezet tagjainak véleményét, kiket tartanak a legalkalmasabb jelölteknek.

***

Szinte minden napra jut egy új rendelkezés és egy korábbitól való visszatáncolás

A kormányzat kapkodása, már nemcsak az ellenzéknek fáj

A következőkben 3 eltérő eszmei alapállású, ám kiválóan képzett politikai elemző napokban megjelent írásából idézünk, amelyek élénk visszhangot váltottak ki a különböző érdek(lődés)ű körökben.

Kéri László: politológus (A Bibó István Szakkollégiumban tanítványai voltak többek között: Orbán Viktor, Simicska Lajos, Kövér László.)

A Fidesz az utóbbi harminc évben… négyszer-ötször arcot váltott, szemérmetlenül idomulva az új idők kihívásaihoz. A mai Fidesznek nemcsak a ’90-es Fideszhez nincs semmi köze, hanem a ’98-ashoz sem. Ez már nem párt, hanem egyszemélyes politikai vállalkozás.

„Egy valaha szépreményű párt odajutott, hogy egy személyiségzavaros ember napi ötletei jelentik a kormányzást. Ehhez kell neki a rendkívüli állapot.”

A ma születő döntések nem érintik a mai magyar társadalom nagyon súlyos gondjait. A kormányfő a nagyvállalkozói oldal foglya, igaz, ezt meg ő hozta létre. Így érthető, ha csak a klientúra szempontjai számítanak. Egy idő után már nem lehet lejjebb menni, és felmerül az óhaj, hogy elég volt ezekből, lássunk újat. Ilyenkor vagy forradalom jön, vagy a meglévő rendszer lassú leépülése. Most ennek a határán vagyunk, és Orbán Viktor pontosan tisztában is van ezzel.

Azt sem érzik biztosnak, hogy kihúzzák 2022-ig, s nem lesz sokkal előbb választás.

Török Gábor: politológus (A Századvég Politikai Iskolában tanított, a Heti Válasz szerzője.)

A (koronavírus okozta) válság második szakaszában, amikor a valódi nehézségek jönnek, bármekkora is lesz a veszteség, az alapvetően a kormányt fogja roncsolni. A gazdasági következmények még kevésbé beláthatóak, de biztos, hogy ha vége lesz a járványhelyzetnek, politikai értelemben borzasztó nehéz időszak következik. „Alul és felül is komoly gondok várhatók: egyik oldalról a munkájukat elvesztő tömegek, másik oldalról a királyi udvarhoz közel álló gazdasági szereplők is a válság komoly kárvallottjai lesznek, és a kormánytól várják majd helyzetük megoldását. A szó szoros és átvitt értelmében is annyi lesz az éhes száj, amennyit lehetetlennek tűnik megetetni.”

Vásárhelyi Mária: szociológus, az MTA tudományos főmunkatársa

„Amióta (Orbánnak) az iskolabezárások ügyében nyilvánosan meg kellett hátrálnia, és beismernie a tévedését, azóta elvesztette a fejét. Össze-vissza kapkod, rémülten próbálja utolérni az eseményeket, de nem sikerül neki. Egyik katasztrofális döntése követi a másikat. És ezek a döntések már nemcsak az ellenzéki szavazóknak fájnak, hanem a saját táborának is. A 36 ezer kórházi ágy kiürítésének döbbenetes ötlete és statáriális végrehajtása ugyanúgy érinti a fidesz-szavazókat, mint a társadalom többi részét.

Amikor a május 4-re kitűzött érettségi miatti közfelháborodást érzékelve Orbán úgy próbál kihátrálni, hogy bejelenti, május 3-án ér a csúcsra a járvány… akkor a legfanatikusabb és gyógyíthatatlan rajongókon kívül mindenki tudja, hogy hülyére van véve.”

Amikor „minden idők legnagyobb volumenű” gazdaságélénkítő csomagjának bejelentése után alig egy héttel kiderül, hogy az, a gazdaság megmentése helyett, a válságot mélyíti el… akkor egyre többek veszítik el a hitüket az unortodox gazdaságpolitika sikerében.

Egyszer csak, a mérsékelt Fidesz-fanoknak is szemet szúr majd, hogy a kormány politikájának egyetlen sikerágazata a közpénzek fosztogatása, a kormánypárti oligarchák zsebének további tömködése.

És most fog visszaütni az is, hogy csupa ócska, felkészületlen, tudatlan lakájjal vette körül magát, akik majd mind az irhájukat próbálják menteni.

„Biztos vagyok benne, hogy rettenetesen nehéz idők állnak előttünk, de meggyőződésem szerint Orbán ezt a háborút már a kitörésekor elvesztette.”

***

Járvány idején is megtalálták a módját a tiltakozásnak

A magyar emberek rendkívül kreatívak. Ha a járványveszély miatt nem lehet tiltakozó tüntetéseket, felvonulásokat tartani, akkor autóikkal vonulnak fel a budai várnegyed alá, és hangos dudaszóval jelzik, hogy a Karmelita kolostorban is jól hallható legyen: ez már igazán sok! Miközben a járókelők megállnak a zenebonára, tapsolnak és integetnek a saját véleményüket is kifejező, ötletes autósoknak. (Mi sajnos nem tudunk hangos videókat közvetíteni, de számos internetes platformon megnézhetik az akciót.)

A hétfői tüntetést Hadházy Ákos, Szél Bernadett és Donáth Anna sajtótájékoztatóval nyitották meg.

***

Az önkéntes karanténban se mondjunk le a rendszeres testedzésről!

Amióta be vagyunk zárva a lakásunkba, miden korábbinál fontosabb, hogy ne feledkezzünk el az egészséges mozgásról. A rendszeres testedzés még azoknak is jót tesz a mostani helyzetben – életkortól függetlenül –, akik egyébként nem jártak edzőterembe, vagy nem vettek részt különböző közös tornákon. Az időnkénti erőteljesebb mozgás nem csupán jóleső kikapcsolódás, kondíciónk karbantartása, hanem erősíti immunrendszerünket és eltereli figyelmünket a nyomasztó külső körülményekről.

A II. kerületi Idősügyi Tanács két linkkel szolgál, amelyekre rákattintva olyan web-helyeket találunk, amelyek segítenek az otthoni testedzéshez. Egy okos-telefon is akár, elég a kapcsolathoz.

YouTube (gyógytorna válogatás)

Budapesti Szent Ferenc Kórház

Vajda János