Most nem tisztekkel kell küzdeni, hanem tesztekkel!

„Van valaki, aki a járvány kirobbanása óta úgy nyilatkozik, mintha főparancsnok lenne, az ország pedig hadban állna. Üzenjük a miniszterelnöknek: a háború a legrosszabbat hozza ki az emberből, most pedig a jóra, a partnerségre van szükség” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke.

Hangsúlyozta, hogy segítenek azoknak, akik nem tudnak bevásárolni. Segítenek az utcán, aluljárókban, akiknek maszkra és kesztyűre van szükségük. A mai helyzetben nem „generálisra” vagy „főparancsnokra” van szükség, nem háborús gondolkodásra. Hanem arra, hogy igyekezzünk fegyelmezettek maradni, szót fogadni az orvosoknak és a nővéreknek, megköszönni az áldozatos munkájukat.

„Egyfelől van a migráció elleni frontvonal és van a koronavírus-járvány, és miután a mozgás terjeszti a járványt és teszi a betegséget világméretűvé, a migráció pedig maga a mozgás, ezért a két dolog között logikus összefüggés van” – így próbálja összemosni a két eltérő problémát a miniszterelnök, akinek a megszólalásai tele vannak katonai szakkifejezésekkel: harcászati akcióterv, muníció, katonai készletgazdálkodás stb.

Azt látni, hogy a háborús logikával szemben a jót, az elmélyülést, a gondolkodást az együttműködést, a partnerséget, a segítséget hozza ki belőlünk a járvány. A háború logikájával szemben áll a béke logikája, mi erre szavazunk – foglalta össze Gyurcsány Ferenc.

Oláh Lajos a DK országgyűlési képviselője és Niedermüller Péter erzsébetvárosi polgármester jelentette be, hogy 8000 maszkot, 40 védőruhát és 20 védőszemüveget, védőmaszkokat ajándékoztak a Péterfy Sándor Utcai Kórháznak, mivel a kormány tétlenkedik, késlekedik, és egymással ellenkező információkat közöl. A DK emellett 100-100 darab maszkot oszt ki a kerület háziorvosainak, „akik szintén csak jól hangzó ígéreteket kaptak eddig a kormánytól, normális védelmet nem”.

***

A legjobb szakemberek világos magyarázata sok mindenre fényt derít

Néhány napja Palkovics László innovációs miniszter egy tudományos videokonferenciát rendezett, A járványmatematika szerepe a védekezésben címmel.

A meghívott előadók valamennyien a hazai tudomány kiválóságai, nemzetközileg is elismert orvosprofesszorok, járványügyi szakemberek, alkalmazott matematikusok. Palkovics minden emberi negatívuma mellett éles eszű személyiség. Vélhetően tapasztalta, hogy a miniszterelnök „spontán kórházellenőrzési” látogatásai kontraproduktivak. (Mondani bármit lehet, de a videokamerát nehéz becsapni; a pontosan leképezte a kórházak omladozó falait, Orbán sebész-maszkjával vagy pláne szkafanderével szemben a tűzvonalban dolgozó orvosok silány védőfelszerelését.)

Valamennyi előadásról beszámolni nem a mi dolgunk, de vázlatosan ismertetjük a legérdekesebbet, melyet Dr. Oroszi Beatrix tartott. Tudni érdemes róla, hogy – többek között – egészségügy-közgazdászi, orvosi, valamint epidemiológiai diplomája van, utóbbit a University London egyetemen, illetve a London School of Hygiene and Tropical Medicine intézetben szerezte.

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatalban, majd az Országos Epidemiológiai Központban – melynek 2017-beni megszüntetéséig mb. főigazgatója volt – számos hazai és nemzetközi népegészségügyi projektben vett részt. 2020 márciusától a Covid19 pandémia miatt létrehozott Járványmatematikai projekt Epidemiológiai alprojektjének vezetője.

Oroszi Beatrix a konferencián felidézte, hogy a szakemberek már idén januárban felfigyeltek a Kínában megjelent járványra. „Februárban megdöbbentünk, mivel tudtuk, hogy el fog érkezni hozzánk is.” Megmutatta a megbetegedések kezdete alapján készült hisztogramot, amely a Covid-19 világjárvány görbéje. A görbe alatti terület arányos a betegek számának alakulásával. A járvány növekedési rátája jelzi, hogy mely országban gyorsul vagy éppen lassul a fertőzés. Az epidemiológusok ennek alapján megállapítják, hogy mi történt és következtetni tudnak arra, hogy valószínűleg mi fog történni.

A különböző európai országokban más-más fázisban van a járvány. Ausztriában, Németországban, Spanyolországban és Magyarországon a növekedés kissé csökken (április 21-i helyzet), azaz van új eset, de a korábbinál kevesebb; vagyis sikerült a vírust kontroll alá vonni. Magyarországon ugyan látszik egy kiugrás, ami az idősotthonokban zajló lokális fertőzést mutatja, de egyébként 0 körül ingadozik a járvány növekedése. Mindebből arra lehet következtetni, hogy a zárt helyeken fellépő fertőzések nem tudnak utat törni a társadalom szélesebb rétegei felé. „Összességében, a közösségi terjedés viszonylag alacsony, amelyet a kormányzati intézkedések miatti távolságtartás és a lecsökkent társadalmi érintkezések betartása idézett elő.”

A járványok vizsgálatakor központi fogalom az úgynevezett reprodukciós index (R), amely azt mutatja, hogy 1 fertőzött, átlagosan hány további embert fertőz meg, vagyis, milyen gyorsan terjed a járvány. Ez a mutató minél nagyobb egynél (akár tizedekkel is), exponenciálisan nő a járvány terjedése. Nagyjából 1-nél stagnál a helyzet, ha kisebb, akkor leszálló ágban van a járvány. Magyarországon azt látjuk, ez a szám 1 körül mozog, tehát egy lefojtott, nem növekvő terjedéssel állunk szemben.

A következő kérdés: hány embernek kell immunissá válnia Covid-19 esetén, hogy meg tudjuk állítani a járványt? Válasz: a védett népesség (akik már átestek a fertőzésen) a lakosság legalább 50-60 %-a legyen. Ezt hívják nyájimmunitásnak. „Ha ennek közelébe kerülnénk, a vírus terjedése megállna. De hogyan lehetséges ez? Leginkább védőoltással, de ez sajnos még nincs. Ha viszont, a lakosság nagyobb része ennek hiányában esne át a járványon, akkor az nagyon negatív következményekkel járna.”

Nézzük ezeket a következményeket, vagyis, mennyire súlyos a járvány okozta megbetegedés? Általános tapasztalatok szerint a megbetegedettek ötöde tünetmentes. Mintegy 80%-nál csak enyhe tünetek, láz köhögés jelentkeznek, viszont nehézlégzés, tüdőgyulladás nem alakul ki. 20%-os a súlyos tünetekben szenvedők aránya, akiknek mintegy a fele szorul intenzív kezelésre, esetleg lélegeztető gépre.

„Egyáltalán nem azonosak viszont az esélyek a súlyos megbetegedésre a különböző lakossági csoportoknál. Míg a fiataloknál ritka, 65 évesnél idősebbeknél gyakoribb, a 80 év fölöttiek esetében még inkább az, körükben a fertőzöttek negyedének betegsége végzetes lehet. Hogy mennyi a letalitás (meghaltak) száma az több tényezőtől függ. Olaszországban például sok az időskorú, Magyarországon pedig a krónikus beteg. Szerepet játszik az életmód, a dohányzás, az egészségügyi ellátás leterheltsége és hozzáférhetősége is.

Továbbá különbséget kell tenni abban, hogy valaki koronavírussal hal meg vagy koronavírustól. Az erősen lefojtott járvány miatt nálunk a mortalitás mértéke 1,9 tized.

„Ami a tesztelések számát illeti, ez Magyarországon nem sok, ebben egyáltalán nem vagyunk a világ élvonalában” állapította meg Oroszi Beatrix. Majd összefoglalta helyzetértékelését, melyet alább vázolunk.

A hosszú távú elfojtás nem kívánt következményekkel jár: nem alakul ki nyájimmunitás, a gazdaság jelentősen lassul, a karantén mentális és egyéb betegségeket okozhat. Ezért:

1. a közösségi kontaktusok számának nyitását nagyon mérsékelten és óvatosan lehet növelni, de nem fogunk tudni visszatérni arra a szintre, amelyen a járvány előtt voltunk.

2. az egyéni tesztek számát jelentősen bővíteni kell, tesztelés, tesztelés, tesztelés!

3. új fertőzések esetén a kontaktokat felkutatni és szigorúan elszigetelni szükséges.

4. a maszkok használata kötelező az egészségeseknél is, ha közösségbe mennek.

Eddig az előadás.

***

Valamennyi döntés kockázatos – kérdés, kinek mi a fontos

Sok érdekességet megtudtunk a járvány terjedésének természetéről, az egészséget, sőt az emberéletet veszélyeztető, illetve a gazdasági károkat okozó következmények mérséklésének technikáiról.

Az országot érő baj mértéke mindennek ellenére a szóban forgó konferencia óta nem csökkent, sőt. Vajon miért? Szerintünk olyan okok sorozata miatt, amelyekről ezen a konferencián nem esett egy szó sem. Most ezekről kívánunk véleményt formálni.

Csapjunk a közepébe! A járvány elleni védekezés alapvető háttere a hosszú évek óta elhanyagolt, alulfinanszírozott, személyi állományában megroppant, felszereltségében vegyes minőségű magyar egészségi ellátórendszer. Itt kapcsolódhatunk az előbb idézett Oroszi Beatrix 2019 október 16-án megjelent figyelmeztetéséhez. „Magyarországon naponta több mint 200 egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés biztosan történik (ami évi 73 ezer), de ez csak lehet, hogy a jéghegy csúcsa. Ugyan a kórházi fertőzéseket egyetlen országban sem lehet nullára lecsökkenteni, 20-50 százalékuk azért megelőzhető. Kulcskérdés a szakszemélyzet létszámának nagymértékű növelése, csakhogy a szakemberek hiánya miatt ez nem könnyű. Nagy az elmaradás az alkoholos kézfertőtlenítő használatában – az uniós átlag 1000 ápolási napra 24 liter, szemben a magyarországi 8,1 literrel.” Eddig a szakember véleménye.

Most jön a miénk. Még sehol nem volt a koronavírus, amikor gyógyítás helyett, megbetegítették, megfertőzték ápoltjaikat a kórházaink, nem egyet halálosan! Tegyük hozzá – mint annyi más, évtizedek óta jól működő, szakgárdával büszkélkedő közintézményt – a Fidesz-kormány az ÁNTSZ-t is szétverte, összevissza szervezte, és az intézmény maradványa élére sikerült egy olyan magasan kvalifikált hölgyet találnia, mint az egykori falusi körorvosból, illetve járási tisztiorvosból kiemelt Müller Cecília.

Ezeken túl, a kormányzatnak sokkal fontosabbak voltak és maradtak a politikai célú látványberuházások, (például a csaknem üres futballstadionok építésének hajszolása vagy a Városliget beépítése); mint a propagandaszólamokban folyamaton felböfögött „magyaremberek” egészségének védelme. A miniszterelnök családi kapcsolatai, illetve az „udvartartás” bizonyos tagjainak projektjei számára a járvány legsúlyosabb napjai alatt is folyósítottak milliárdokat. Miközben a főváros és kerületei – ahol ugye a legsúlyosabb a járványhelyzet –, szinte naponta újabb pénzügyi elvonásokkal kénytelen szembesülni.

Egyáltalán, miként kezdődött nálunk a járvány elleni felkészülés? Lépjünk vissza az időben. Január 9-i sajtótájékoztatóján Orbán Viktor végre beismerte és nagy kihívásnak minősítette az egészségügyi szakdolgozók és nővérek tömeges elvándorlását. Ezért 14 százalékos azonnali bérjavítást helyezett kilátásba számukra, amely 3 év alatt 72 százalékra fog emelkedni. Az okot nem a megalázóan alacsony fizetéseknek és az egyre romló munkakörülményeknek tulajdonította, hanem a „jól képzett munkaerő elcsábításának”.

Egyúttal súlyosan megfenyegette a kórházakat – illetve azok vezetőit –, hogy fedezetnélküli kötelezettségvállalásokkal sok adósságot halmoztak fel, amely gyakorlat folytatását a 2020-as évre szigorúan megtiltotta. Ehhez képest a relatív kiemelkedő színvonaláról ismert Honvéd Kórház orvosa arról számolt be, hogy a sürgősségi osztályon gyakran havi 300 órát dolgozott az a 25 orvos, aki a szükséges 50 orvos helyett igyekezett a feladatot ellátni, miközben az intézmény költségvetéséből hiányzott 350 millió.

Majd február 23-án a Kossuth Rádió „Jó reggelt, Magyarország!” című műsorában a miniszterelnök úgy fogalmazott: „most ugyan a koronavírus minden figyelmet magához vonz, de azért a történelmi kihívás, továbbra is maga a migráció…” Röviden ismertette az operatív törzs létrehozását, jelezve, hogy annak vezetője a belügyminiszter. Ezután visszatért kedvenc témaköréhez: „hadd mondjak valamit a nemzeti konzultációról. Ez egy olyan módszer, amellyel megpróbálom elérni, hogy bizonyos kérdéseknek az eldöntésébe részt tudjanak venni az emberek. Most két-három olyan ügy van, amiben úgy láttam, nemzeti közmegegyezést hozunk létre. Az egyik a börtönbiznisz, a másik a gyöngyöspatai iskola roma szegregációs problémaköre és az ítélkezés, a bírói ítéletek végrehajtása, a börtönből való idő előtti kiengedésnek az ügye.”

Vagyis a miniszterelnök a magyar igazságszolgáltatás (bírói, ügyvédi kar) még meglévő független működésének bedarálását tartotta legfőbb tennivalójának – a tájékozatlanabb emberek gyűlöletének mesterséges felpiszkálásának segítségével – a fenyegető világjárvány európai elterjedésének árnyékában. Úgy véljük, nem véletlen, hogy fáziskésésben maradtunk a védekezésben, és akkor kezdett a kormány kapkodni a védőeszközök, kórházi berendezések beszerzése tárgyában, amikor azok már kifogyóban voltak a hirtelenül megnövekedett óriási kereslet miatt.

Ezért történhetett, hogy Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora kénytelen volt figyelmeztetni: a központilag beszerzett gyorstesztek alkalmatlanok a Covid-19 vírussal fertőzöttek kimutatására. Például 100 pozitív eredményből 7 bizonyult valóságosnak.

Tény, hogy Ausztriában, Olaszországban, Spanyolországban és Németországban megkezdődött a járványterjedés miatti korlátozások fokozatos, több lépcsőben tervezett feloldása. Csakhogy ők előbb tartanak nálunk. A nagymérvű tesztelések következtében sokkal több információjuk van a lakosság különböző rétegeinek állapotáról, jobb a reprodukciós indexük, pl. a németeké 0,74, míg nálunk 1 körüli.

Külön témánk lenne a hírek szerint napi 4 ezer fővel terjedő munkanélküliek, feltehetően több százezres tömegének helyzete, de ez is olyan alapos elemzést igényelne, hogy elhalasztjuk egy következő számunk fő témájaként, a mostani 2 Hetesbe nem férne el.

Vajda János