Felállt Budapesten a DK 2022-es kormányváltást előkészítő testülete

A Demokratikus Koalíció fontosnak tartja helyi szervezeteinek fejlesztését, ezért ma már az ország számos településén képviseli a sokak Magyarországa és az európai magyarok politikáját.

A DK budapesti kerületi szervezeti munkájának összehangolását és a 2022-es kormányváltás fővárosi előkészítését a jövőben a kedden (12-én) újonnan megalakult budapesti elnökség fogja ellátni; melynek elnöke Trippon Norbert, Újpest alpolgármestere lett. Alelnökök: Bakai-Nagy Zita, Újbuda alpolgármestere, Mustó Géza, Kőbánya alpolgármestere, Élő Norbert, XII. kerületi önkormányzati képviselő és Bedő Kata, Újpest alpolgármestere. Az elnökség tagjai Bollók Istvánné, a DK budafoki választókerületi elnöke, Nemes Gábor, XVI. kerületi önkormányzati képviselő, Szaniszló Sándor, a XVIII. kerület polgármestere és Kiss László, a III. kerület polgármestere lettek.

***

A Demokratikus Koalíció II. kerületi szervezetének kibővített elnöksége videokonferenciát tartott

A kerületi elnökség megtárgyalta tennivalóit, amelyek a fent említett testület megalakulásából, illetve a rendszerváltásra való helyi felkészülésből következnek. Lépéseket határozott el szervezeti egységének és politikai aktivitásának növelésére. Ugyancsak megvitatta tennivalóit a járvány miatt későbbre halasztott tisztújítás előkészítésében. Időszerű kérdések megtárgyalása szerepelt még a konferencia napirendjén.

***

Aktuális hírek, amelyek leleplezik az álságos politikai színjátékokat

Vadai Ágnes, a DK frakcióvezető-helyettesének szerdai sajtótájékoztatója: „Bekövetkezett, amire a rémhírterjesztésről szóló törvénymódosításkor figyelmeztettünk: a rendőrség hajnalban elvitt az otthonából egy férfit a Facebook-on közzétett véleménye miatt. Bejegyzésének nincs olyan betűje, amire rá lehetne fogni, hogy rémhírterjesztés. Az teljes egészében egy vélemény, ami persze Orbán Viktornak nem tetszik, mivel diktátornak van nevezve."

Hozzátette még: „Nem meglepő, hogy a pártutasításra működő ügyészség azzal akarja csökkenteni az eset súlyát, hogy kijelenti, a férfi nem követett el bűncselekményt. Ez a kijelentés is csak a színjáték része” – foglalta össze a DK frakcióvezető-helyettese.

Írjuk ide a mi véleményünket is: a tudomásunk szerint szerencsi rendőröknek ezúttal nem volt szerencséjük – az időzítés miatt. Mivel éppen most kezdődött az Európai Parlamentben a felhatalmazási törvényről szóló vita. A felszólalók túlnyomó többsége elítélte a Fideszt, hangsúlyozva, hogy nem Magyarországot akarják támadni, hanem azokat, akik meg akarják szüntetni a demokráciát egy uniós országban. A brit Gwendoline Delbos-Corfield kitért arra is, hogy szerdán azért vittek be valakit a rendőrök Magyarországon, mert kiírta a véleményét Facebookon.

A derék zsaruk tehát – rosszkor – jól belecsaptak a lecsóba!

Sőt, van egy gyanúnk – bár ne így lenne! Talán a Kúria is azért kaszálta el szokatlanul bátor ítéletével a miniszterelnök egyik kedvenc hatalomtechnikai ügyeskedését (amivel a közvéleményt igyekezett felhergelni a cigányság ellen), hogy demonstrálják, mekkora nagy a demokrácia és a törvényesség a mi jobb sorsra érdemes hazánkban.

***

A kormány reménytelenséget, nyomort kínál magyarok százezreinek

A legutóbbi 2 Hetes megígérte, hogy beszámolunk a magyar gazdaság helyzetéről és kilátásairól.

Ehhez – többek között – Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke megnyilatkozásaiból merítünk adatokat.

Egy kormányzati intézet 50 ezer munkanélküliről beszélt, Gulyás Gergely miniszter utána már 100 ezerről, Orbán Viktor pedig múlt pénteken 160 ezer munkanélkülit vallott be. Az Ipsos kutatásai szerint több, mint 300 ezer munkanélkülit hozott eddig a válság. A DK azt követeli, hogy a kormány hozzon valódi válságkezelő intézkedést. Jelentsen be széles kör számára elérhető, bürokráciamentes bérpótlék-programot, a meglévő nyilvánvalóan nem működik.

Muszáj azokkal is törődni, akik már elvesztették a munkahelyüket, ők egy fillért sem kapnak a kormánycsomagból. Ha már lemondtak 300 ezer magyar munkahelyéről, legalább fizessék ki a válságban elbocsátottak bérének 80 %-át.

A kis- és közepes cégeket is sújtja a válság, de mindeddig hiába reménykedtek a kormánytámogatásban. Friss KSH-adatok szerint az utóbbi két hónapban több, mint hatvanezer egyéni vállalkozó jelentette be, hogy szünetelteti a munkát bevétel híján. Ez újabb, több tízezres munkanélküli. Nem nőtt az álláskeresési járadék időtartama, nincs anyagi támogatás, hogy a cégek össze ne omoljanak, hanem a válság után folytathassák tevékenységüket. A kormány reménytelenséget, nyomort kínál magyarok százezreinek. Követeljük, hogy a kormány vegye át a DK által összeállított 20 pontos gazdasági mentőcsomagot, mert azzal magyarok százezreinek megélhetése lenne megmenthető.

Fantasztikus, hogy budapesti DK-s polgármesterek bevezettek egy elbocsátottaknak járó támogatást, de ez nem az ő feladatuk és önmagában kevés. Ideje Nyugat-Európáról példát venni, ahol az állam nem csak a bérek kifizetésébe segít a cégeknek, hanem pótolja azok bérét, akiket elbocsátottak. A magyaroknak nincs igazi védőhálójuk, s ezért nem a koronavírus, hanem Orbán kormánya a felelős – hangsúlyozta Molnár Csaba a DK ügyvezető alelnöke.

Tegyük hozzá, már a kormányközelinek ismert Parragh László (a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke) is így beszél: A gazdaság jelentős mértékű visszaesésére számítok, nem lepődnék meg, ha a GDP az idén akár két számjegyű százalékos mértékben zuhanna. A külföldön munkát vállaló mintegy félmillió magyar van a legrosszabb helyzetben, a tapasztalatok szerint mindenhol először a külföldi dolgozókat, köztük a magyarokat küldték el. Ennek ellenére nem valószínű, hogy ők hazatérnének. Feltehetően a 180 ezer diákmunkában foglalkoztatott közül is sokuktól megváltak, illetve a kölcsönzött munkaerőt is sok helyen elküldték már. Az sem világos, mi lehet a 70-80 ezer dolgozó nyugdíjas sorsa – érvelt.

***

A Demokratikus Koalíció 20 pontos gazdasági mentőcsomagja

1. A legsürgetőbb feladat a munkahelyek megmentése, a kieső bérek, jövedelmek pótlása. Javasoljuk, hogy mindazok számára, akik a veszélyhelyzet kihirdetése óta elveszítették az állásukat, vagy azóta fizetés nélküli szabadságon vannak, a kormány korábbi bérük 80 százalékának megfelelő keresetpótló támogatást fizessen. A támogatás felső határát a nemzetgazdasági átlagkereset másfélszereséhez kell igazítani.

2. A járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt elrendelt állásidőre az állami és önkormányzati közszolgálatban, intézményekben, valamint a köztulajdonban lévő cégekben dolgozók a teljes alapbérüket megkapják. Ahol a veszélyhelyzet elrendelése miatt a munkavállalók nem tudják felvenni a munkát, ott a kormány foglaljon állást az állásidő alkalmazása mellett. A kormány a bölcsődei, óvodai és iskolai nevelési és oktatási területen dolgozók esetén rendelje el az állásidőt, a munkát felvenni nem tudó alkalmazottak számára.

3. Az álláskeresési támogatás folyósítási ideje hat hónapra emelkedik. A már lejárt álláskeresési támogatás folyósítási ideje a veszélyhelyzet végét követő hónap utolsó napjáig automatikusan meghosszabbításra kerül.

4. Mivel a járvány okozta gazdasági nehézségek hosszú időre, a veszélyhelyzet elmúltát követően is hatással lesznek a családok mindennapi megélhetésére, ezért a családi pótlékot a kétszeresére kell emelni.

5. Az egyéni vállalkozók és az öt fő alatti mikrovállalkozások a veszélyhelyzet előtti alapbérek költségének 80%-ának megfelelő közvetlen állami bértámogatást kapnak. A támogatás maximuma foglalkoztatottanként a nemzetgazdasági átlagkereset másfélszerese.

6. Azon vállalatok, melyeknek a 2020. évi várható árbevétele legalább 25 százalékkal csökken és vállalják, hogy tovább foglalkoztatják alkalmazottaikat, az árbevétel csökkenéséhez igazodva a vállalati bértömeg 20-40 százalékát kitevő bérkiegészítő költségvetési támogatást kapnak.

7. Azok az öregségi nyugdíjban, illetve szolgálati járadékban részesülők, akiknek nyugdíja nem haladja meg az átlagnyugdíj másfélszeresét (mintegy 210 ezer forintot), nyugdíjuk mértékétől függően egyszeri 10-50 ezer forintos nyugdíj-kiegészítést kapnak a központi költségvetésből. Az úgynevezett rokkantnyugdíjban és az otthonápolásban részesülők egyszeri 50 ezer forintos támogatást kapnak. Amennyiben a veszélyhelyzet 6 hónapnál tovább tart, a fenti nyugdíj-kiegészítést, illetve támogatást újból folyósítani kell.

8. A kiskorú gyermekeiket a távoktatás ideje alatt felügyelő munkavállalók a járvány ideje alatt bérük 80 százalékával kompenzált fizetett szabadságot vehetnek igénybe. A „vírusszabadság”-kompenzáció felső határa igazodik az átlagkereset másfélszereséhez, a munkaadó ezzel kapcsolatos terheit (bér és bérköltség) az állami költségvetés vállalja.

9. Az egészségügyben és a szociális szférában dolgozók 100 százalékos béremelést kapnak. Az egészségügyben közreműködő külső szolgáltatóknál dolgozó munkavállalók béremelésének fedezetére a kormány, a veszélyhelyzet idejére 50 milliárd forintos alapot hoz létre.

10. A fegyveres szervek és a Magyar Honvédség állományában dolgozók egyszeri 500 ezer forint bérkiegészítést kapnak.

11. A közműtartozások kifizetésére a magánfogyasztók és a KKV-k a veszélyhelyzet fennállását követő hónap végéig halasztást kapnak (“rezsimoratórium”). Ugyaneddig az időpontig közműszolgáltatást felfüggeszteni, megszüntetni a szolgáltató részéről egyoldalúan nem lehet. Az elmaradt befizetések után kamatot felszámítani nem lehet.

12. A KIVA és a KATA fizetési kötelezettséget a veszélyhelyzet időszaka alatt befizetés nélkül jóváírják.

13. A 2019-es gazdasági év után fizetendő társasági adóból valamennyi kis- és középvállalkozás a befizetendő
adójából egységesen 50 millió forint adókedvezményt kap.

14. A növekvő fizetési nehézségek miatt a gazdasági társaságok a 2019. évi árbevételük 10 százalékának  megfelelő kamatmentes forgóeszköz-hitelre annak 80 százalékáig állami garanciát kapnak.

15. Az üzleti céllal kis- és középvállalkozások által bérbe vett, de a járvány miatt önként bezárt üzletek bérlete a veszélyhelyzet ideje alatt a bérbeadó által nem mondható fel. Ez idő alatt a bérbevevő a bérleti díj 40%-áig bérlettámogatást kap az állami költségvetésből. A bérleti szerződések alapján kifizetett kauciót a központi költségvetés átvállalja.

16. Azoknak a vállalatoknak, amelyek vállalják, hogy megtartják foglalkoztatottaikat, ingyenes, normatív hitelgarancia-program indul, amelyben a felvett hitel felső határa a 2019. évi anyagmentes árbevétel 25, az állami garancia mértéke pedig a hitelösszeg 80 százaléka.

17. A veszélyhelyzet időtartama alatt az állami és önkormányzati közszolgálatban, valamint a köztulajdonban lévő cégeknél, intézményeknél a munkaadó a munkaszerződést nem szüntetheti meg.

18. A járvány miatt gazdasági nehézségekkel küzdő állami-, önkormányzati vállalatok pénzügyi megerősítésére, a járvány által különösen sújtott szektorok megmentésére, megerősítésére a kormány 400 milliárd forintos programot indít.

19. Az önkormányzatok megnövekedett szociális feladatainak kezelésére a kormány 500 milliárd forintos rendkívüli szociális alapot hoz létre. A kormány közvetlenül intézkedik a leghátrányosabb helyzetű településeken élő emberek mindennapi életfeltételeinek (étkezés, fűtés, stb.) biztonságos megszervezéséről.

20. Az Európai Unió által válságkezelésre biztosított szabad források, illetve az EU által szabadon átcsoportosíthatóvá tett források (összesen mintegy 2000 milliárd forint), kizárólag egészségügyi eszközbeszerzésre, munkahelyek védelmére és különösen a kieső bérek kompenzációjára, illetve a kis- és középvállalkozások megsegítésére használhatóak fel.

Budapest, 2020. április 4.

Vajda János