A fáklyák fénye a múltat idézi, de a jövő tennivalóira is rávilágít

Az 1956 október 23-i történések II. kerületi nevezetes helyszínein, mind az ünnepnapon, mind annak előestéjén több megemlékező aktussal tisztelegtek kerületünk lakosságának közéleti képviselői. Többek között koszorút helyeztek el a Széna téri 56-os emlékmű előtt.

Mellékelt képünk pedig annak az emléksétának a befejező epizódját mutatja, amely Nagy Imre mártír miniszterelnök egykori lakóházától indult el 22-én este. A fotón fáklyák fénye mellett Bródy János énekel, jobb szélén pedig Szabó Gyula II. kerületi alpolgármester, helyi DK-szervezetünk elnöke. (Mindenki maszkban.)

***

Az egyetemi polgárok és a fővárosi polgárok újfent azt üzenték: elegük van!

„Várunk mindenkit, aki szeretné kifejezni aggodalmát a közelmúltban hazánkban veszélybe került egyetemes értékek miatt” – invitáltak a Színház és Filmművészeti Egyetem fiataljai a 2020 október 23-i tüntetésükre. Hát elmentek! A több tízezres tömegfelvonulás látványosan demonstrálta, hogy Budapest és az összesereglett egyetemi ifjúság köszöni, nem kér a jelenlegi rezsimből. Az indulás helyszínének a Műegyetem rakpartot választották a szervezők, mivel 1956. október 23-án is ott kezdődött az egyetemisták megmozdulása, amely egyik gyújtópontja volt az ötvenhatos forradalomnak.

Az általános szabadságot, az egyetemi autonómiát, a valódi tudás elismerését követelő tüntetőkre nehéz lenne ráfogni, hogy csupán öreg komcsik ágáltak a „keresztény-konzervatív” hatalom ellen. A tömeg túlnyomó többségében fiatalokból állt – akik nem is oly rég még a Fidesz törzsszavazóit jelentették. Jöttek hallgatók a Budapesti Corvinusról, a BME-ről, valamint több nagyvárosi egyetem pl. a Debreceni és a Pécsi Tudományegyetem diákjai is részt vettek a demonstráción. A pártpolitikától elhatárolták magukat. Inkább elszavalták a Nemzeti dalt, volt Ha én rózsa volnék… és zúgott a „szabad ország, szabad egyetem”. Majd a Független Zeneakadémisták Szimfonikus Zenekara Beethoven Egmont Nyitányát játszotta a tömegnek.

Több szakszervezet képviselői együtt tiltakoztak a fiatalokkal. Közülük Nagy Erzsébet pécsi tanár az egyetemi polgárok összefogását példaértékűnek mondta. Fontos, hogy egyre több követőjük legyen. Azért is, mivel módszeresen számolják fel a szakmai műhelyek autonómiáját, márpedig: „nincs szabad ország szabad oktatás nélkül.” Székely Tamás, a Magyar Szakszervezetek Szövetségének alelnöke: „elég volt az arroganciából, az agymosásból, a jogfosztottságból, de ha így össze tud zárni egy szakma, akkor van remény”.

Szkaliczki Andrea orvos az új egészségügyi törvény ellentmondásait vette górcső alá, amely elvileg az orvosok béremeléséről szól, valójában becsempésztek mellé olyan követelményeket, amelyek miatt „a törvény nem teszi lehetővé, hogy a hivatásunkat normálisan tudjuk gyakorolni.”

Miközben a kormányhű hírközlés igyekszik elhallgatni, vagy legalább kiforgatni a tényeket, Gulyás Gergely  kancelláriaminiszter világrekordot döntött a mellébeszélésben! Az ATV tudósítása szerint kijelentette: „Ha jól értem, akkor azért zajlanak tüntetések, hogy a korábbi rend álljon helyre és hogy ne egy független – mindenféle állami és kormányzati befolyástól mentes – alapítvány irányítsa az egyetemet, hanem a kereszténydemokrata kormány”. Gratulálunk! Ha ez vicc akart lenni, akkor ugyancsak cinikus, ha netán komolyan mondta, akkor egyenesen szemérmetlen…

Azért az idők lassú változását sok jel mutatja. Feltehetően a közvélemény belső szondázása nyomán a kormányzat sorban vonja vissza leglojálisabb és korábban leghatékonyabb udvaroncainak névszerinti jelölését a következő választásra. Miközben az ellenzéki politikusok helyzetét elemző közvélemény-kutatás magasan értékeli Karácsony Gergely, Márki-Zay Péter népszerűségét, az egyetlen száz százalékig ismert politikus pedig Gyurcsány Ferenc. Hiába szórja rájuk a legképtelenebb vádakat, rágalmakat szinte óránként a minden hazai települést behálózó kormányzati propagandamédia.

Nem lehet véletlen az se, hogy számos aljas és hazug indokú fizikai korlátozás, megfélemlítő fenyegetőzés ellenére, a hatalom nem merte bevetni fegyveres rendészetét a Színművészeti Egyetem hallgatói ellen; akik „erős emberét” a teljhatalommal (törvénytelenül) felruházott katonatiszt-rektort nevetség tárgyává tették.

Vilmos Noémi rendező-hallgató a tüntetés vezérszónoka befejezésül a Rákóczi úti Uránia mozitól a Kossuth Lajos utcai Ferenciek teréig húzódó fáklyaerdő előtt udvariasan magyarázta el a miniszterelnököt megszólítva: „nemcsak egy ügyről van szó, hanem az összesről… forradalmat csinálni márpedig lehetséges… a mai, egy olyan kezdet lehet, amin haladva ez az atomjaira hullott társadalom talán újra magára talál.”

***

A DK 9 éves születésnapjáról kaptunk egy sokszínű dokumentum-show-t

Barkóczi Balázs, a DK szóvivője konferálta be, hogy a járvány miatt online videón emlékeznek meg november 24-én délután a párt kilencéves születésnapjáról.

Elsőként Dobrev Klára szólt a nézőkhöz. Elmondta, a tavalyi önkormányzati választáson bebizonyították, hogy összefogással vereséget mérhetnek a Fideszre. „Ha összefogunk, győzni tudunk!”

Majd a különböző fővárosi kerületek és más városok önkormányzatainak DK-s polgármesterei számoltak be róla, hogy a kormányzat helyett maguk védték a lakosságot a járványtól, osztogattak védőfelszereléseket, megszervezték az élelmiszerek és gyógyszerek házhoz szállítását. Az iskolák és a gyermekintézmények is fontos helyen szerepelnek az önkormányzatok tennivalói között, akárcsak a környezetvédelem.

Majd bekapcsolódott a műsorba az Európai Parlament elnöke David Sassoli, hogy köszöntse a DK-t, kiemelve a párt szoros európai elkötelezettségét és demokratikus nyitottságát. A műsorban számos színes egyéniséget ismerhettünk meg. Például Deák Martint, aki a párt legfiatalabb tagja és dr. Tóth Zoltánt, aki a legidősebb, 88 életéve ellenére látható szellemi és fizikai frissességnek örvend.

A műsor befejező részében Gyurcsány Ferenc a szó szoros értelmében „végigjárta” a DK és annak vezetőjeként saját úját állandó ellenszélben, eleinte olyan szegény volt a párt, mint a templom egere. Rengeteg akadályoztatás ellenére fokozatosan építkeztek, amíg végül az ellenzék legnagyobb pártja lettek. Nyilván azért, mert soha nem alkudtak, nem hezitáltak szembe menni Orbán rendszerével.

„Mi a Demokratikus Koalícióban egy szabad, boldog, nyugatias országot akarunk teremteni, ahol európai színvonalon, európai értékek alapján élhetnek a polgárok, egy országot, amelyben jó élni.”

Slusszpoénként Barkóczi bejelentette: a DK-nak ma már egymillió szavazója van.

Vajda János