Kedves és hűséges Olvasóink! A 2 Hetes nem szűnt meg, csak a megváltozott helyzethez lassabban tudott alkalmazkodni.

Örömmel jelentjük, hogy a Demokratikus Koalíció ll. kerületi szervezete köszöni, jól van, él és dolgozik – értetek.

Aminthogy az ellenzéki összefogás pártjainak részvételével a ll. kerületi Önkormányzat is bebizonyította, hogy érdemes volt a szavazatainkra. Csak egy példa: a 70 életév feletti krónikus beteg vagy más veszélyeztetett lakosok számára – ha nincs fiatalabb hozzátartozójuk, akire számíthatnak –, kiválóan megszervezték az élelmiszerek és a gyógyszerek soron kívüli házhoz szállítását az önkormányzat járműveivel és fiatal dolgozóival. Mint egy korábbi körlevelünkben közöltük, most megismételjük, hol lehet ezzel a szolgáltatással a kapcsolatot felvenni:

(e-mail: ellatas@masodikkerulet.hu, telefon (8.00 és 20.00 óra között): +36/30 159-0148 vagy a +36/30 159-0149)

Sőt arról is értesültünk, volt rá példa, hogy hasonló helyzetű egyedülálló időseknek önkéntes kutyasétáltatók segítettek.

Friss hír: a ll. kerület kapott 2000 védőmaszkot, amelyeket most csomagolnak, és feltehetően a háztartások postaládáiba dobnak be egy-egy példányt.

***

Beszámolunk a ll. kerületi DK elnökség kibővített üléséről, amelynek résztvevői első ízben otthonról, videokonferenciaként tanácskoztak.

Dr. Tompa János a DK ll. kerületi szervezetének elnöke, az önkormányzat közbeszerzési bizottságának vezetője egyebek között ismertette, hogy kerületünk polgármestere Őrsi Gergely a vészhelyzetben sem él a személyes intézkedés jogával, hanem ragaszkodva a demokratikus eljárásmódhoz, a fő döntések előtt, kikéri a képviselők véleményét. Az önkormányzati bizottságok működnek, interneten keresztül szavaznak. Legutóbb például közbeszerzési tervet készítettek. Sok a probléma a ll. kerületi Gyarmati Dezső uszoda körül. A 2019 októberében hirtelenül megnyitott létesítménynek több súlyos szerkezeti hibája van, melyek okát egyelőre szakértők vizsgálják.

A Fény utcai piac kisvállalkozó bérlői a kialakult helyzetben bérleti kedvezményeket kapnak, ami természetesen az önkormányzat terheit növeli. Olyan cégek is beálltak a sorba, mint az OTP kerületi fiókja, amely aligha van rászorulva önkormányzati „segélyre”. Az önkormányzatokat sújtó intézkedések között a legutóbbi az ingyenes parkolás bevezetése, miközben a céget fenn kell tartani, a személyzetet pedig fizetni.

Szervezeti kérdés, hogy a DK kerületi egységeinek májusra tervezett tisztújítása a járvány miatt halasztást szenvedett. Az új dátumot később jelölik ki. A cél az, hogy a megújult vezetésbe minél több tettrekész és felkészült fiatal kerüljön.

***

A Demokratikus Koalíció alelnöke, dr. Molnár Csaba, reagált Palkovics László technológiai miniszter által kedden bejelentett gazdasági „mentőcsomagra”

„A kormány láthatóan még mindig nem érti, vagy nem akarja megérteni, hogy mekkora bajban van az ország."

1. Aki már elvesztette, vagy a következő időkben fogja a válság miatt elveszteni munkáját, az a kormány gazdaságvédelmi csomagjából 0, azaz nulla forintban részesül.

2. Az állami bérpótlás kérdésében (ez a még működő, alkalmazottaikat telephelyükön foglalkoztató cégekre vonatkozik – a szerk.) kiderült, hogy ez nem automatikus lesz – mint a németeknél vagy az osztrákoknál –, hanem a járási hivataloknál kell ezt majd igényelni. Vagyis ez pályázat lesz. Az elmúlt 10 évben mindenki megtanulhatta, ebben az országban kik nyerik a pályázatokat. Mészáros Lőrincnek és Tiborc Istvánnak most sincs félnivalója, csak annak a több ezer magyar vállalkozásnak, amely valóban a megszűnés szélére kerül.

3. A turizmuson kívüli világban a kormány valójában elengedte minden kis- és középvállalkozó kezét. Aki bajban van, az pénzt nem kap, csak hitelt, hogy sok évre előre adósítsa el magát egy kiszámíthatatlan válság közepén. Ha ez az Orbán-kormány válságkezelő csomagja, akkor tömeges munkanélküliség és a leszakadó családok időszakának nézünk elébe.”

Hogyan segítenek a nyugdíjasokon, akik a járvány jelenleg legsúlyosabb veszélyeinek vannak kitéve? A miniszterelnök szó szerint azt mondta: „visszaépítjük a 13. havi nyugdíjat”. Szépen hangzik ugye? Csak nem igaz! Mert a folytatásban hozzátette: „Ezt 4 részletben tesszük meg”. Magyarán szólva: évi egyszeri juttatásként EGY HETI nyugdíj-kiegészítést FOGNAK folyósítani – a JÖVŐ ÉVTŐL kezdve! (Vélhetően a kieszelők bíznak abban, hogy az egyszerű emberek tömegei számára, akik nem elég figyelmesen olvasnak vagy hallgatnak híradásokat, ez majd 13. havi nyugdíjként fog rögzülni.) Valójában megtévesztő kommunikációs trükkről van szó. Miközben az éves hivatalos infláció meghaladja a 6 százalékot, de a fontos élelmiszereké bőven 10 fölötti, a nyugdíjakat pedig idén 2,8 százalékkal emelték.

„Magyarországon az intenzív terápiás szakápolók száma nem éri el a kétezret a MESZK adatai szerint. Nagyon kell rájuk vigyázni, minden egészségügyben, szociális ágazatban dolgozóval együtt. Politikust mindig lehet találni. Kórházigazgatót, parancsnokot is. Kiképzett ápolót, hadra fogható szakorvost kevésbé” (Népszava).

***

Az egészségügyi dolgozók tiszteletére fehér fényárba burkolták a Puskás Arénát

Ez több, mint tréfa vagy cinizmus, csakis egy bomlott elme agyszüleménye lehet.

A szisztematikusan alulfinanszírozott, 10 év alatt tönkretett egészségügyi ágazat agyonfárasztott dolgozói, akik hősies szolgálatuk minden percében életüket kockáztató munkát végeznek – azon tízezrek helyett is, akik már elmenekültek innen más munkahelyekre, de leginkább külföldre –, méltányos bérezés, megfelelő védőfelszerelés helyett egy futballstadion díszkivilágítását kapják!

(Azét a stadionét, amelyik felépítésére a tervezett 35 milliárd helyett 190 milliárd forintot áldoztak, mindemellett tavaly őszi átadása óta egyetlen – a magyarok számára vesztes – mérkőzésnek adott otthont. Fenomenális!)

***

Mindannyian maradjatok otthon!

A Demokratikus Koalíció X. kongresszusán egy megfiatalodott, modern párt tűnt fel

Ha összefogunk, győzni fogunk!

Átrendeződött a politikai erőtér az Európai Unióban is, de sokkal jobban Magyarországon. Ebben a változásban a Demokratikus Koalíció egy jelentős szintet lépett, a kormánypárt kizárólagos hatalma megroppant – így foglalható össze a DK X. kongresszusának meglepő sokszínűséggel, egy átgondolt koncepció alapján előadott üzenete.

Március 1-én délelőtt, a Budapest Kongresszusi Központban nyílt meg a DK X. kongresszusa. (Aki nem tudott ott lenni, s a híradásokból nem nyert objektív tájékoztatást, az megtalálja ezt összeállításunkban.) Visszautalunk arra, hogy már Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor a két vezérszónok februári évértékelője micsoda tartalmi és formai differenciákkal lepte meg a hallgatóságot. Az első egy XXI. századi látvány-rendezvény volt, napjaink kommunikációs technikáinak szellemes bevetésével. A második egy megfáradt monológ, amelyben legfeljebb az unalomig ismert háttér zászlóerdeje lett még terjedelmesebb.

Nos, a Demokratikus Koalíció megkapó látványossággal rendezett kongresszusa nem egyvalaki one-man show-ja akart lenni, hanem nyíltan és meggyőzően demonstrálta a fő mondanivalót: hogy a DK Magyarország legnagyobb, legszélesebb rétegeket összefogó, leginkább európai ellenzéki pártja. S főként: a jövő pártja!

A mostani kongresszuson számos fiatal arc jelent meg a már szokásos javakorabeli párttagok mellett. A színpad hátterét például nem valamiféle szimbolikus díszlet töltötte ki, hanem élő, mozgó fiatalok, akik feliratokat emeltek fel, fénylő rudacskákkal integetve festették alá az éppen felszólalók mondanivalóit. A sort Rónai Sándor, a DK fiatal Európai Uniós képviselője kezdte meg: „A mindenit, barátaim!” megszólítással, amint színpadra lépve szembesült a Kongresszusi Központ dugig tömött hatalmas nézőterével. A következő szónok, Niedermüller Péter színre lépését szűnni alig akaró tapsorkán fogadta, nem véletlenül. Ő szerényen az új önkormányzati képviselők tennivalóiról beszélt. Példaként említette, Erzsébetvárosban az önkormányzat kifizet négyhavi egészségügyi járulékot az idős betegek helyett, akik erre nem képesek. Továbbá 1,5 milliárdból felújítanak önkormányzati tulajdonú lakásokat a legszegényebb rászorulóknak. Őt követte Bedő Kata, fiatal újpesti alpolgármester. Életkorát jellemző őszinte lelkesedéssel számolt be az október 13-i eredményhirdetés euforikus hangulatáról, amikor az ellenzék más-más pártjainak képviselői „különféle színű dzsekikben, de együtt ünnepeltek”. Az utána következő felszólaló talán sokakat meglepett, mindenesetre a DK egy új arcát villantotta fel. A győr-soproni kis Hegyfalu polgármestere Szilágyi Tamás ízes tájszólással beszélve – többek között – elmondta: megrögzött hagyományőrző, azért is, mivel erdélyi származású.

A felszólalók bemutatását és az elhangzottak alátámasztását, a színpad két oldalán felfüggesztett jókora kivetítők is hatásosan szolgálták. Rajtuk volt megfigyelhető egy idősebb, láthatóan vidéki bátyó beszámolója. A Fidesz 2018-as győzelme után minden reményét elvesztette szegény. Még azt is alig akarta elhinni, amikor a tavalyi önkormányzati választás eredményét kihirdették. Csak azt sajnálta, hogy nincs otthon egy üveg pezsgő, amit rögvest kibonthatott volna. Akkor, október 13-án értette meg, – mint most, utólag elmondta –, hogy mennyire fontos az összefogás!

Gyurcsány Ferenc nagyon várt kongresszusi beszédét azzal kezdte, hogy rövid fennállása óta a DK soha olyan eredményes évet nem zárt, mint a tavalyi. Soha annyian nem támogatták a pártot, mint most. Soha annyi képviselőt nem küldhetett Brüsszelbe és Strasbourgba, soha annyi önkormányzati képviselője nem volt. „A legfelemelőbb, hogy soha annyi tízen- és huszonéves nem csatlakozott hozzánk, mint az elmúlt egy évben. Van ok a mérsékelt elégedettségre. Az ellenzék vezető ereje azonban nem egyik vagy másik párt. Hanem egy közös elképzelés, egy közös szándék, hogy Magyarország újra európai köztársaság legyen, hogy demokrácia legyen. Ahol vigyázunk egymásra, egy olyan ország, amely szövetségeseit elsősorban nem Moszkvában, Pekingben, vagy Ankarában keresi, hanem Berlinben, Párizsban, Rómában vagy éppen Brüsszelben. Ilyen országot akarunk”

Majd összefoglalta a jelen legfontosabb fejleményeit, amelyek új fejezetet nyitnak a politikában. 1. A magyar kormány és kormányfő álma, hogy átalakítja Európa térképét és többségbe kerülnek a befelé fordulást hirdető, az Uniót szétszedni akaró erők, s ennek hullámain ő fontos vezetővé válik, ez az álom hála istennek széthullott. 2. Megrepedt az a hatalmi szerkezet nálunk, amely fenntartott a rezsimet az elmúlt 10 évben. Ezt nevezte a miniszterelnök centrális erőtérnek. Amely arra az egyszerű elképzelésre épült, hogy a kormánnyal szemben széttagolt, egységes fellépésre képtelen ellenzéki pártok állnak. Ez a körülmény mára megváltozott. Azok a határok, amelyek az ellenzék különböző pártjai között felépültek, leomlottak. Ebből siker lett! Olyan siker, amelyet az ország megérdemelt, s amiért milliók megküzdöttek. 3. Átrendeződött az ellenzék szerkezete. Azok a pártok, amelyek korábban a legnagyobb támogatást élvezték, meggyengültek, mások pedig, vagy olyanok, akik korábban nem is léteztek, mára nagy támogatást szereztek.

Miért történhetett meg mindez? – kérdezte. Úgy látom, a kormányfő összekeverte a vágyait a valósággal. Kétségtelenül felerősödött az elmúlt időszakban a nacionalista, bezárkózásra hajlamos, jobboldali populisták hangja. Igaz ez Brazíliától kezdve az Egyesült Államokon át az Európai Unió egyik-másik országára vagy azok némely pártjára. De, legyen világos: a hangerő, nem azonos az erővel. Európa népei tavaly májusban azt mondták, hogy tovább akarnak haladni a mérsékelt, a demokráciát és az erősebb Európát jelenő úton, és vereséget mértek az olyan politikusokra, mint amilyen a magyar kormányfő! Miközben a kormányfő helyesen ismerte fel, hogy a hagyományos politikai gondolkodás átalakult. Csak azt nem értette meg, hogy ennek következményei lesznek Magyarországon is. Nem az a meghatározó, hogy van az ellenzék körében mérsékelt, balközép, nemzeti elkötelezettségű és liberális párt. Hanem az lett meghatározó, hogy egy olyan rezsimben, amely élesen kettévágja az országot, elfogy a levegő a politikai tér közepén. Ezért azok, akik azt hitték, hogy lehet lavírozni Orbán képmutató rendszerében, azok egy része eltűnt, más erejét vesztette, így azután az ellenzék magára talált. Ezt a receptet kell folytatni.

Azok a viták, melyek most a NAT körül forognak s melyekben az egyházi fenntartású iskolák több mint 1200 tanárának tiltakozását is halljuk, végre talán kijózanítóak lesznek a kormány számára. Mert ezek az intézmények a kormány ideológiai alapját adják, de az ott dolgozó tanárok keresztény-konzervatív gondolkodásuk mellett is érzik a szakmai és emberi felelősséget, amivel tanítványaiknak és az ország jövőjének tartoznak. Tehát elfogyott a bizalom ott is. Ha ezt nem érti a kormányfő, biztos lehet abban, hogy megkezdődött csúfos megszégyenülésének időszaka.

Ezután arról beszélt elnökünk, mi lehet az oka a megerősödő ellenzéki pártok sikereinek. Két okot említett. Az egyik: „A választók a DK esetében azt honorálták, hogy van itt egy végtelenül egységes, rendkívül kiszámítható párt, amelyik soha nem mutatott kétséget afelől, hogy mindig szemben áll a Fidesz rendszerével. Minket ez a magatartás emelt fel.”

A másik: „A választók kerestek egy új generációt, egy új mentalitást, kívánták az ellenzéki politika megújítását és ezt a Momentumban ismerték fel.” Ezután gratulációját fejezte ki mindahhoz, amit a Momentum pár éves pártként elért. Mindezzel szemben ott áll a kormányzópárt, amely úgy látszik az évek alatt elkényelmesedett, önkorrekcióra képtelen, belesüppedt az urizálás és a korrupció szörnyű világába és mocskába.”

S hogy miért olyan mély a konfliktus, annak történelmi okai vannak. „A vita abban áll, hogy mi biztosítja a jövőt. Magyarország jövőjét, Európa jövőjét, s ha úgy tetszik a Föld jövőjét. A vita mélyén két szemben álló szemlélet ütközik. Egyik oldalon a szabadság világa. Szabadon választod meg hitedet, kultúrádat, szabadon rendezed be saját egyéni életedet. Ezzel szemben áll a zárt ideológiák rendszere, ahol megmondják neked, hogyan kell élned, miként kell gondolkodnod, mi legyen az ízlésed, mikor vagy jó magyar és nem folytatom tovább. Két nagyon különböző út.”

A mienk az együttműködésre való törekvés másokkal, más országokkal, a világ különböző részeivel, ezzel szemben áll a bezárkózás politikája. Ami az együttműködést illeti, elnökünk kitért napjaink legégetőbb aktualitására, amit úgy neveznek: koronavírus. „A koronavírus nem kér útlevelet.” Amikor százmilliók utaznak a világban, ember legyen a talpán, aki ennek terjedését meg tudja állítani. Ilyen esetben globális fellépés, nemzetközi cselekvés és hatékony helyi intézkedés szükséges egyszerre. Ez a mentalitás teljesen szemben áll azzal, amit a kormány képvisel. A polgárok jelentős részében elveszett a bizalom, hogy a kormány ezt az ügyet helyesen tudja kezelni. Feltette a szónoki kérdést: van Európának közös epidemiológiai központja? Nincs. Nos, mikor kiállunk a közös Európai értékek mellet, akkor ilyen egyszerű dolgokra is gondolunk, hogy intézzük közösen azokat az ügyeket, amelyek mindenkit érinthetnek. Amikor azt mondjuk, hogy több pénz kellene a megelőzésre és a védekezésre, viszont kevesebb például a kommunikációra, a propagandára. Mert ma senkit nem hajlandók megvizsgálni a magyar kórházakban, aki még nem mutatja a fertőzés jeleit, de gyanakodik a betegségre, hiszen a kéthetes lappangási idő is fertőző. Nem azért, mintha rosszak lennének az orvosaink, hanem azért, mert nincs elég férőhely, nincs elég orvos, nincs elég személyzet. „Kevesebbet Rogánnak és többet az embereknek, hogy biztonságba érezzék magukat.”

„Arra sem képes az állítólag jól kormányzó vezetés, hogy elegendő szájmaszkot és fertőtlenítő kézmosót biztosítson a polgárainak!” Elmondta, amikor készülődtek a kongresszusra, kerestek szájmaszkokat, hogy kiosszák az itt megjelentek között. 50 darabos szájmaszk-csomag két hónappal ezelőtt 800 forintba került. Ugyanez ma: 28 ezer 600 Forint! Nyilvánvaló, tisztességtelen emberek nyerészkedni akarnak ezen az iszonyatos problémán. Javasolta a kormánynak – amely amúgy is nagyon szeret központilag szabályozni –, hogy biztosítson hatósági árat a védőeszközöknek és csípje el a haszonlesőket, mert az emberek oldalára kell állni, a nyerészkedők helyett. Az állam pótolja a karanténba rekedt magyarok bérét, a karantén idejére szüneteljen a hiteltörlesztés, az adózás és a közüzemi számlák befizetése, ez idő alatt egyetlen munkavállalót se lehessen elbocsátani. (Hétfőn jelezték, hogy a DK ez ügyben törvényjavaslatot készül benyújtani.)

A menekülthelyzetet pedig úgy értékelte, hogy az elmúlt napokban a szíriai kormány Orbán egyik szövetségesének, Putyin orosz elnöknek a támogatásával megtámadta Orbán másik szövetségesét, Erdogan török elnököt, aki „ebbéli felháborodásában ráengedi a menekülteket Európára”. Felmerül a kérdés: a kormányfő vagy nagyon nem ért a külpolitikához, vagy ha igen akkor maga is azt szeretné, hogy újabb menekültáradat fenyegesse Európát és Magyarországot. Az egyik verzió rosszabb, mint a másik.

A kormányfő klímavédelmi fordulatát Gyurcsány Ferenc nem érzi őszintének. Azt javasolja, hogy ha Orbán komolyan gondolja, amit állít, akkor hozzon létre környezet- és klímavédelmi minisztériumot, valamint állítson fel környezet- és klímavédelmi nemzeti tanácsot.

Gyurcsány Ferenc kitért arra is, hogy megtanultuk, hogyan működik az ellenzéki koalíció a lakosság érdekében az önkormányzatokban. Például dr. László Imre polgármester vezetésével a XI. kerület megvásárolt 400 ultrahang vizsgálatot, melyből hosszadalmas várólista mellőzésével kap az, akinek az állapota miatt ez sürgős. Hangsúlyozta, ezekben a sokszínű testületekben felmerülő viták, nem a gyengeség jelei. Ellenkezőleg, azért erősek, mert a kissé eltérő érdekek is kifejezésre jutnak, és egyre többen érzik úgy, a közös döntésnek ők is részesei.

De vigyáznunk kell egymásra! A vitákból mindenki azt szűrje le, hogy azok olyan sokszínűek, mint maga az ország, de képesek vagyunk vezetni a ránk bízott városokat és kerületeket, és képesek leszünk 2022 után vezetni az országot is! Vita ott nincs, ahol a vezetés egyszemélyi. A DK minden tőle telhetőt meg fog tenni azért, hogy Orbán és politikája be ne tehesse a lábát Budapestre!

A DK internetes konzultáción véleményt kért az emberektől, milyen ellenzéki összefogást szeretnének a 2022-es országgyűlési választáson. Néhány nap alatt kiderült, 108412 válaszadó 93 százaléka teljes ellenzéki egységet, egy listát egy miniszterelnök-jelöltet és körzetenként egy közös ellenzéki jelöltet kíván állítani a következő választáson. Tehát közös akaratból közös lista, közös listából közös győzelem, ebből pedig közös Magyarország lesz!

„Ha összefogunk, győzni fogunk. Magyarországért, a Köztársaságért, az Európai Egyesült Államokért!”

A nagy tetszéssel fogadott beszéd befejezése után a kongresszus megválasztotta a párt tisztségviselőit. Itt elmondjuk, hogy a DK szervezeti szabályának értelmében, még a X. kongresszus előtt a teljes tagság online-szavazással erősítette meg az elnöki poszton Gyurcsány Ferencet. A szavazati joggal rendelkező párttagok közül 2524-en adták le voksukat. Gyurcsány Ferencre 2459-en szavaztak, ellene 25-en, további 40 DK-tag a „nem szavazok” választ jelölte be, ami tartózkodásnak felel meg.

Többeket érdekelhet: a kongresszus beszavazta a DK elnökségébe Kálmán Olgát, aki eddig is a Találjuk ki Magyarországot! szlogennel meghirdetett országjárás arca volt.

További választási eredmények: a párt ügyvezető alelnöke ismét Molnár Csaba lett. A DK alelnökeinek a tagok a
következőket: Ara-Kovács Attilát, Gy. Németh Erzsébetet, Vadai Ágnest, és Varju Lászlót választották.

A DK elnökségének tagjai lettek: Arató Gergely, Avarkeszi Dezső, Cserdiné Németh Angéla, Élő Norbert, Kálmán Olga, László Imre, Mezei Zsolt, Ráczné Földi Judit, Vágó István és Varga Zoltán.

Vajda János

Bár közvetlenül nem kerületünkkel kapcsolatos, mégis történt két figyelemre méltó politikai esemény az
elmúlt (február 16-i) vasárnapon. Ez indokolja rendkívüli 2 Hetesünk megjelenését.

Ellenzéki győzelem Dunaújvárosban, tanulságokkal

A Fejér megyei 4. számú szavazókörzetben megtartott időközi választáson vasárnap a voksok 56,29 százalékának megszerzésével a jobbikos Kálló Gergely jutott be a parlamentbe. A politikust pártja mellett a Demokratikus Koalíció, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd támogatta. Kálló a szintén egyéniben bejutott, majd a polgármesterség miatt lemondott Pintér Tamást váltja. Legnagyobb ellenfele, a függetlenként, ám a Fidesz-KDNP kormány (és nem a pártszövetség) támogatásával induló Molnár Tibor jelentős vereséget szenvedett. A voksok 37,72 százalékát kapta. A harmadik legjobban teljesítő Sürü Renátára még ezer szavazat sem érkezett. Kevesebben szavaztak a Mi Hazánk, a Zöldek és a Tempo Párt aspiránsaira. A részvétel végig nagyon alacsony volt, az urnák lezárása előtt fél órával is csupán az arra jogosultak 28,4 százaléka szavazott. 2018-ban 69,4 százalékos volt a teljes részvétel. Kálló most mégis nagyobb arányban győzött. Erre két magyarázata lehetséges. 1. nem ment „vérre” a szavazás, nem változtatott a parlamenti arányokon. 2. a Fidesz törzsszavazóinak bizonyos része vagy nem ment el, vagy az ellenzék jelöltjére voksolt.

***

Orbán Viktor országértékelője

Lendületes beszéd sok tapssal, kevés meglepetéssel

Igen bölcsen tette a miniszterelnök, hogy saját zárt közönsége előtt mondta el most is a 2020 évi országértékelő beszédét.

A kormányzati főemberek ígéretei alapján nagy bejelentésekre számítottunk, de csak a csalódásunk volt nagy.

Nem a szónoki kvalitásait illetően, mert abban hozta a várhatót, hanem a tartalma miatt. Elvétve találtunk olyan részeket, amelyek ne tévedések vagy tudatos megtévesztések lettek volna. De zászlóból – látják – volt elég.

A következőkben az előzőekben leírt véleményünket igyekszünk példákkal igazolni. (Orbán Viktor mondatait dőlt betűkkel, esetleg idézőjelben írjuk.)

Bevezetőként, a 100 éves visszaemlékezésben halljuk, hogy „ellenségeink táncoltatták lovaikat a főváros utcáin”. Nos, mi a korabeli híradók kockáiból azt látjuk, hogy Horthy Miklós őfőméltósága vonult be lóháton a Szegeden újonnan alakult Nemzeti(!) Hadsereg élén. Az a Horthy, akinek rendszerét, jelképeit, giccs-szobrait, Várbeli székfoglalását próbálja O. V. restaurálni. Többek között azt a revizionista ideológiát, hogy „egyedül vagyunk ellenségekkel körülvéve”.

„Hiszek egy hazában” idézte a miniszterelnök, lerövidítve. Akkor most kisegítjük, hogy miként hangzott ez el a harmincas évekbeli nemzeti tanterv szerint: „Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában, hiszek Magyarország feltámadásában”. Vagy: „Ha a Föld lenne Isten kalapja, Magyarország volna a bokréta rajta”. Továbbá: „Csonka Magyarország nem ország, Nagy-Magyarország mennyország”. Ezek, már a maguk korában egy – a környező országokhoz képest is – avatag, feudális államszervezet hazugságai voltak. Kár e szellemiségért visszafordulni egy tragikus végű múltba.

Az pedig, hogy a Monarchia, valamint Csehszlovákia és Jugoszlávia felbomlása után a környező „nemzetállamokkal” milyen gondtalan, baráti viszonyban vagyunk, egyszerűen nem igaz. Hol Szlovákiával, hol Horvátországgal szikrázik fel valamilyen ellentét, Romániáról és Ukrajnáról már nem is beszélve. Még a katolikus lengyeleknek is szúrja a szemüket a hűséges Putyin-elkötelezettségünk (amiről, most jobbnak látta nem beszélni a kormányfő). Ellentétben Trump és Johnson dicséretén, mivel ők az eszményképek. Az amerikai, a bűnözés határain táncoló gazdasági és politikai ügyeskedő, akinek fő érdeme, hogy képes a tanulatlan emberek – vagyis a többség – nyelvén beszélni. Az új brit kormányfőt szintén egy politikai kóklerség beindította láncreakció hozta helyzetbe (brexit), nem tudni, mi lesz a vége. (Egyelőre kiesett a második legnagyobb pluszbefizetője az Európai Uniónak, Lőrinc barát és a többi haszonélvező szívhatja a fogát!)

Orbán alapvetően fontosnak nevezte a „nemzeti önbecsülést”, melyet úgy állított helyre, hogy a saját – anyagi – lekötelezettjein kívül minden társadalmi réteget vérig sértett és lehetőleg megalázott. Ezzel ő maga is tisztában van, amire utal, hogy a vasárnapi időközi előválasztáson Dunaújvárosban, nem merték a függetlennek deklarált jelöltjük plakátjaira akár a legapróbb Fidesz-emblémát is rányomtatni tudván: elege van a „magyaremberek” túlnyomó többségének belőlük.

A 10 éves orbáni mennyország felváltotta a liberálbolsi „rémkormányzást”. Ezt a rémes időszakot sírják vissza a szociális ellátástól megfosztott szegények, rokkantak, a nagybirtokos oligarchák által tönkretett gazdák, kis- és középvállalkozók, a pedagógus társadalom, az egészségügy dolgozói (ápolónők, orvosok), a közgazdák, a tudósok (hol van már a Batthyányi-kör?), írók, művészek. És fordul szembe a mai Fidesszel Pálinkás József, az Akadémia volt elnöke, az első Orbán-kormány minisztere.

A magyarság egyedülálló szellemi és fizikai kiválóságát méltatva, felemlítette O. V. „tucatnyi Nobel-díjasunkat és olimpikonjainkat”. Amit elmulasztott hozzátenni: a tucatból egyetlenegy vette át Magyarországi lakosként a díjat (Szentgyörgyi Albert), a többieket származásuk vagy szűk lehetőségeik miatt elüldözte hazánkból Orbán kedvenc rezsimje. Ami pedig az olimpikonokat illeti, arányaiban a legtöbb a szocialista rendszernek szerzett dicsőséget.

Büszkélkedett „csodaszép fővárosunk fejlődésével” is. De nem tette hozzá: a valóban hatalmas változás az 1867-es kiegyezés után kezdődött és az első világháborúig tartott. Olyan épületek, létesítmények fémjelezték, mint a Parlament, az Operaház, az Akadémia, a Vigadó, a Gresham palota, a Zeneakadémia, a budapesti hidak többsége, a Városliget, a kontinens első földalatti vasútja és oldalakon át sorolhatnánk, mi minden. Mit tett mindehhez hozzá a mai kormányzat? A Duna Aréna hatalmas skatuláját vagy a Nemzeti Színház betonkockájára applikált funkció nélküli, gagyi díszítményeit? A főváros közterein a bokrok, növények kiirtása, kősivatagok létrehozása. A Kossuth térből és környékéből vizesárkokkal „védett” sivár pusztaság lett, a magyar birodalmi gondolat, valamint a nácizmushoz idomuló, képzőművészetileg értelmezhetetlen un. emlékművek kópiáival.

„A Brüsszel és Washington által kijelölt utak nekünk nem járhatóak” – jelentette ki az az ember, aki éppen a napokban kilincselt Brüsszelben, nehogy az Unió legbefolyásosabb pártszövetségéből végleg kipenderítsék.

Ugyanis legszorosabb rokonsága és haversága zsebébe onnan csordogálnak a megcsapolható milliárdok. Azt is mondta: „a medve nem vicc”. Márpedig Magyarország biztonságát egyedül Washington képes garantálni a NATO által, egy olyan Medvével szemben is, amely nem válogat a zsákmányszerzésben, legyenek azok Grúziában, Ukrajnában, a Közel-Keleten vagy másutt.

Ehelyett „lett keresztény nemzeti alkotmányunk”. Nemcsak lett, tesszük hozzá, lesz is, mert ha érdekük úgy hozza, 24 óra alatt megváltoztatják, kibelezik, újraírják, valamely salátatörvénybe elbujtatva megszavazzák. A papírfecni, amin a piaci kofa összeszámolja mit vásároltunk, időtállóbb dokumentum, mint ez az okmány. Egyébként sem tartják be számos rendelkezését.

Jött még a dicsekvés, hogy „létrehoztunk 850 ezer munkahelyet”. Azt bizony: ebből félmilliót Ausztriában, Németországban és Angliában, 150 ezret meg a közmunkások számára, akik szegények vagy az árok szélét kapirgálják, vagy a vidéki nagyurak birtokain robotolnak az adófizetők pénzéből.

„Megindítottuk a nemzetegyesítést”. Ez aztán briliánsan sikerült! Soha, senkifia olyan mélységes árkokkal nem szabdalta szanaszét ezt a jobb sorsot érdemlő országot, mint ezek az egyesítők. Nem csupán országrészek, szakmai, egyetemi, művészeti közösségek között támadtak átjárhatatlan árkok, de számos barátság, sőt család szakadt szét áldásos tevékenységük nyomán. Későbbi részében a beszédnek, mintha megfeledkezett volna a nagy nemzeti egységről, kifejtette: „a liberális nem más, mint diplomás kommunista”. A közönség tapsvihara volt a válasz. A televíziós felvételen viszont láthattuk: csak Kövér László ült ölbe tett kézzel, szomorú arccal. Nyilván azon tűnődött, hogy mondhat valaki ekkora szamárságot.

A hálás közönséget minden kiejtett szó vagy mondat tapsorkánra sarkallta. Meglepetésünkre, Horn Gyulát is megtapsolták, ha elismerése a vezér szájából hangzott el. De hogy miért dicsérgette O. V. a neki személyes égést okozó, visszakozásra kényszerítő, minden létező rendszert gátlástalanul kiszolgáló, csalafinta Schmitt Pált, az érthetetlen. Talán nem tudott uralkodni az embereket folytonosan provokálni késztető természetén.

„Európában az a helyzet állt elő, hogy az erőszakos bűnözők jogai fontosabbak, mint a törvénytisztelő embereké”. Szerény kérdésünk annyi: egy jogvégzett ember, hogyan állíthat ilyen képtelenséget? Ha valakinek bizonyos jogait garantálja a törvény, akkor nem azt kell mérlegelni, mit tisztel és mit nem az illető, hanem, hogy vonatkozik-e rá a szóban forgó törvényes előírás vagy nem. Ezeket az ítéleteket a bíróság azon előírás alapján hozta, hogy O. V. előterjesztésére – mert akkor épp érdekében állt mutatni, mennyire jogállam a magyar – minden elítéltet megillet 4 négyzetméternyi (2x2 méter) élettér egy cellában. Mivel a magyar börtönök 160 %-nyira zsúfoltak, ez a jog nem teljesül, amit a szemfüles elítéltek kiaknáznak. Tisztázzuk: börtönbe mindenki kerülhet, te is én is, bárki. Elég, ha valami egy pillanatra eltereli a figyelmünket vezetés közben és elgázolunk valakit. Az az asszony is börtönbe kerül, akit évtizedekig ütlegelt a részeg férje, végre megunta, visszavágott, a férfi elesett, bevágta a fejét és meghalt. Nem okvetlenül gazemberek ülnek börtönben, és az emberi körülmények mindenkit megilletnek a XXI. században. Ám ez a történet, ahogyan Orbán előadta, alkalmas a nagyon egyszerű, nagyon nehéz helyzetben élő, nagyon sok méltánytalanságot elszenvedett emberek feltüzelésére. Vagyis sok szavazatra. Ráadásul alkalmas a ma még zömében függetlenül működő ügyvédek és bírák bedarálására a NER alá. Ahogyan ez történt a szemét-biznisszel, számos köztestülettel, a médiával, az egyetemekkel, a kórházvezetéssel, az Akadémia intézeteivel, a színházakkal és a pedagógusokkal. Na, itt állj!

„Akik a magyar pedagógusokat, oktatásunkat gyepálják, lehetnének mértéktartóbbak is” – szólított fel kedvesen O. V. Ez is egy tipikus félrevezető duma. Senki nem gyepálja a pedagógusokat, hanem éppen ellenkezőleg, ők „gyepálják” a kormányzat közoktatási politikáját. 1. mert mélyen gyermekellenes, agyonterheli a tanulókat, megutáltatja velük az iskolát. 2. rengeteg sok felesleges adminisztrációval fárasztja a pedagógusokat elvonva idejüket a hivatásbeli munkától. 3. nem önálló gondolkodásra, a különböző készségek fejlesztésére, az életben való eligazodásra irányul, hanem nevek, évszámok, adatok bemagolására. (Nos, eddig még semmi hazafiatlan, gyurcsányista, genderista nincs a dologban, igaz?) 4. a tanárok nem rejtették véka alá, hogy több olyan író munkái kötelező olvasmányok, akik nem éppen az emberi haladás szóvivői. Miközben olyanok, mint Illyés Gyula, Móricz Zsigmond vagy a Nobel-díjas Kertész Imre, kimaradtak a tananyagból. Mindezt Orbán is tudja, éles eszű ember. De eljátssza, mintha nem értené, miről van szó.

A gazdasági önfényezésre szeretnénk még egy példát bemutatni a beszédből. „Miközben a német gazdaság csökken, a magyar gazdaság teljesítménye tavaly 5 százalékkal nőtt, a legtöbbel Európában”. Lehet. Ám ez akkor is nevetséges érvelés, csak az veszi be, akinek gőze sincs a világról. Tudják mennyi a – tavaly o,1 tized százalékkal visszaeső – német gazdaság nemzeti összterméke (GDP) egy év alatt? Kereken 4 000 000 millió USA dollár. És a magyar? 160 000 millió dollár. Vagyis 25-szörös a különbség. (Lakosság számában csak mintegy 8-szoros.) De vehetjük a nálunk másfél millióval alacsonyabb lélekszámú Ausztria példáját – amelyet évtizedek óta folyton utol akarunk érni –, majdnem 3-szor nagyobb a gazdasági teljesítménye. Igaz, tavaly csak 2 százalékkal növekedtek. Na és? Melyik fizetést és szociális vagy betegellátást szeretnénk inkább kapni, a bécsit vagy a budapestit? Mindkettő szép város, hasonlít is egymásra, bár nem mindenben.

Oldalakon át lehetne sorolni az évértékelő ellentmondásait, ferdítéseit, ám az olvasó türelmének is vannak határai.

Összefoglalóan annyit még hozzátennénk: úgy tűnik elfogadva Varga Mihály óvatos tanácsait, a miniszterelnök nem ígért semmi konkrét kiemelkedő jótéteményt a jelen esztendőre. Azonban kiénekelve a sajtot az ellenzék szájából, határozottabb klímavédelmi – más szavakkal – zöldpolitika mellett tette le a garast. Ez 100 százalékos fordulat. Amint az is hogy megígérte minden újszülött magyar baba után 10 facsemete elültetését. Ami bizonyára megbokrosítja az ifjú asszonyok és a hozzájuk tartozó férjek hajlandóságát.

Szenzációs politikai show-val tette helyre a kormány hazugságait a DK elnöke

„Nem egymást kell szeretni, hanem a hazát, kollégák”
Elképesztő éve volt tavaly a Demokratikus Koalíciónak – kezdte Gyurcsány Ferenc a Hotel Sofitelben február 9-én tartott évértékelőjét.

Felsorolt néhány sikeres tényt: az Uniós választás eredményeképp négy DK-s képviselőt küldhettünk az Európai Parlamentbe, s amit mi képviselünk, egy normális európai polgári világ, az legalább 800 ezer embert vonz. Ma már Magyarország második legerősebb pártja a miénk. Akár ünnepelhetnének is, de – mint mondta –, ezt nem akarja, mivel a pártjánál jobban érdekli a hazája, márpedig a köztársaság halott, az a természetes közösségünk, amelynek részei vagyunk magyarként, áldatlan állapotban van. Miközben büszkék lehetünk mindarra, amit a DK a rettenetes ellenszélben elért – a haza állapota iszonyatos! Azt látom, akik naponta a nemzet jelszavával kelnek és fekszenek, azok valójában nem a magyar nemzetről beszélnek, hanem önmagukról.

Megállapítását alátámasztva elnökünk felidézte Márton Áron 1944 májusában elhangzott beszédének egy részletét: „Krisztus papjának kötelessége, hogy kiálljon az igazság mellett, kiálljon az emberben, bármilyen hitet valljon az, bármilyen nyelven beszéljen, a testvérét nézze benne. Mert, aki a felebaráti viszonyt az emberek bármilyen csoportjától elvitatja, az magára vonja az ítéletet”… Gyurcsány Ferenc hozzátette, azért választotta ezt az idézetet, mert úgy gondolja a – nagy tekintélyű gyulafehérvári püspök szavai – „konzervatív jobboldali barátaink számára is valamennyire mércét jelentenek.” Később így fogalmazott: „Ha azt gondoljátok, hogy most bevándorlókról beszélek, akkor tévedtek. Emberekről beszélek, bárkik legyenek is. A magyar kormány szemében mindannyian bevándorlók leszünk, én is, ti is, mert nem olyanok vagyunk, mint ők, hanem idegenszívűek, mocskos liberálisok, komenisták, Soros-ügynökök, brüsszeliták, patkányok! Nem kell Srí-Lankáról vagy Szíriából jönni ehhez.”

A hatalom állandóan a nemzetről beszél, hivatkozik rá (még a csókosoknak tucatszám osztott einstandolt trafikokon is virít a NEMZETI jelző – a 2 Hetes megjegyzése), valójában gyilkolják a nemzetet. Hogy kinek van igaza? Majd eldönti a történelem. De iszonyatos, hogy a saját hazánkban hazátlanok lettünk! Elnökünk kifejtette, hogy az úgymond „keresztény szabadság” rendszerében valójában egy klerikális hatalom uralmáról van szó, amelynek vajmi kevés köze van a valláshoz, a hithez, a keresztényi gondolkodáshoz és cselekedetekhez. A hallgatóság élénk nevetéssel kísért egyetértő tapsa fogadta a szónok véleményét Niedermüller Péter kijelentéséről, amelyet ürügyként használtak egy szervezett támadáshoz. Azt mondta: „Rájöttem, hogy az én drága barátom, kollégám nem fogalmazott pontosan. Magyarországon nem elég fehérnek, heteroszexuálisnak és kereszténynek lenni –, hiszen akkor én is jó csávó lennék –, Magyarországon fehérnek, kereszténynek, heteroszexuálisnak kell lenni és FIDESZESNEK! A hatalmasok szemében, aki nem olyan, mint ők, az nem ember, de legalábbis nem tisztességes ember. Ezzel én szemben állok – menjenek ezek a pokolba!”

Mindez csak bevezetőül szolgált egy kivetített grafikonokat, híradó-villanásokat, „élő illusztrációt” és szellemes mémeket felvonultató parádés politikai-közgazdasági show-hoz!

Amely tényadatokkal leplezte le mindazokat az öntömjénező hazugságokat, melyek a „Magyarország jobban teljesít” gondolatkör jegyében próbálják megtéveszteni a jóhiszemű embereket, hogy ne a saját szemüknek higgyenek, hanem a szüntelenül sulykolt propagandának.

„Nem vagyok naiv – indított az előadó –, tudom, hogy minden eszme annyit ér, amennyit az emberek éreznek belőle, hogy az életüket jobbá tette. Sokszor hallom – utalt a kormány mentegetőire – lehet, hogy baj van ezekkel, lehet, hogy összevissza beszélnek, lehet, hogy hazudnak, lopnak de azért az emberek jobban élnek. Nos, aki azt állítja, hogy a Fidesz politikája ellenére jobb ország lett Magyarország, az nagyot téved. Szerintem ma nehezebb élni Magyarországon, mint az elmúlt 20, 30 vagy akár 40 éve.

És megjelent a kivetítőn az első óriási grafikon. Az utóbbi években növekedett a magyar gazdaság? A Pannon Tigris legyőzött mindenkit? Igen, nőtt a nemzeti jövedelem, de semmivel sem jobban, mint a térség környező országaiban. És mit tapasztalnak ebből az emberek? Például hogyan nőttek a nettó átlagbérek? Jobban, mint Romániában és Bulgáriában, de valamennyi többi ország lehagyott minket, ráadásul a minimálbér nálunk a legalacsonyabb egész Európában. Szemléletesen mutatják az ábrák. További tény, amire nem lehetünk büszkék: Magyarország az egyetlen hely, ahol az adók és járulékok utáni különbségek nem csökkennek a háztartások között, hanem még tovább nőnek. Vagyis a miénk a legnehezebben élő rétegek megtaposójának kormánya.

Milyen a betegellátás? Az időben történt beavatkozással megelőzhető halálesetek számában a 4. legrosszabb pozíciót foglaljuk el Európában. „Köszönjük a miniszterelnöknek, hogy ezt sikerült >elérnie< tíz év alatt; hullik a magyar, mint légy a nyári melegben”. Ez nem véletlen: Magyarországon az egy főre jutó egészségügyi kiadások a legalacsonyabbak (ráadásul e kiadások harmadát nem a költségvetés, hanem közvetlenül a lakosság fizeti, gyógyszervásárlás, hálapénz stb. formájában – a 2 Hetes kiegészítése). Egy deka vaj, egy szelet felvágott, egy szelet kenyér, emelte magasba Gyurcsány Ferenc egy fővárosi kórház aznapi előrecsomagolt „reggelijét”, miközben fűtött gyepszőnyegű futballstadionokat mutatott a kivetítő. Ugyancsak grafikon szemlélteti, hogy a kormány nagy büszkén hirdetett családpolitikai intézkedései ellenére, soha olyan kevés újszülött nem látott napvilágot, mint tavaly; állandóan fogy a magyar.

Az átkozottul félreértett hazafias nevelés köntösében elidegenítik a gyerekeket a tanulástól is, a világtól is, a bezárkózás, a görcs lesz az iskola a gyerekeink számára – mondja elnökünk az oktatásról és az alaptantervről. Sok iskolából hiányoznak a tanárok, főként a szaktanárok; ugyan becsülettel igyekeznek a helyettesítők, de ugye nem gondoljuk, hogy a gyerekeinket ilyen módon fel fogják tudni készíteni a jövőre? – magyarázza, majd mutat egy mémesített jelenetet, amelyben az orvosok és tanárok útja meredeken eltér az országétól.

A sajtószabadság-listán való szánalmas helyezésünkhöz bejátsszák Orbán külföldnek szóló híres mondatát arról, hogy ő aztán semmilyen ellenvéleményt nem merne elhallgattatni, erre ellenpont a filmrészletet: ezen Zach Galifianakis görög származású amerikai humorista színész is csak röhögni tud. Majd a nemzetközi korrupciós index látható, ebben végre valóban a mai Magyarország a vitathatatlan éllovas. Ehhez a grafikonhoz a híres Titanic-jelenet Orbánra és Mészáros Lőrincre átrajzolt verzióját vetítik le.

A beszéd zárása békés tónusú és ésszerű tanács a többi pártnak. „Értem én, hogy sokfelől jöttünk. Különbözőképp szeretünk főzni és tortákat sütni” (célzás a Jobbik „mazsolás” hasonlatára). „De nem egymást kell szeretni, hanem a hazát, kollégák. Ha ezt megértjük, akkor könnyebb a dolgunk.”

„Lehet mindenkiről valami rosszat állítani. Amit én Molnár Csabáról el tudnék mondani, azt nem bírja el a nyomdafesték, Vágó csak te se nevess!” – visz egy kis humort a nehéz témák közé a volt miniszterelnök, de aztán rátér arra, hogy vitatkozni bárkivel lehet, de ettől még együtt is lehet vele működni.

Majd sorra veszi az ellenzéki pártokat, elmondja, könnyű volna minősíteni egymást, ehelyett a pozitívumokat emeli ki. Az MSZP-től felidézi az éhségmenetet, a Jobbiknak értékeli, hogy próbálnak egy normális nemzeti konzervatív párttá változni. „A momentumosok fiatalok, néha karcosak, pimaszok, akárcsak mi voltunk 25 évesen, de van egy óriási érdemük, százezreket hozták be a politikába. Az LMP-s barátaim annak idején feljelentettek, ott voltam a börtön kapujában, na és? – idézi fel a Sukoró-ügyet. – Nem érdekes, hogy kik sértettek meg évekkel ezelőtt” véli Gyurcsány Ferenc. Végül: „Azt nem szeretem, hogy a liberálisok korlátlan szabadságot tulajdonítanak a gazdasági hatalomnak, de ezt szerintem már a liberálisok sem gondolják így” – mondja, majd pozitívumként értékeli, hogy a Párbeszéd főpolgármestert adott Karácsony Gergely személyében.

„Ha most sem fogadjuk el, hogy az ellenzék sokszínű, akkor kormányon hogyan fogjuk egymást elfogadni? - teszi fel a kérdést Gyurcsány, üzenve a sajátjainak és a többi ellenzéki pártnak. A Fidesz összekeverte a hazát a párttal, ezért azt javasolom minden ellenzéki pártnak, hogy ebbe a hibába ne essen bele – ajánlja. – Mi úgy szeretnénk berendezni ezt a hazát, hogy lehet másként is gondolkodni.” Abba a vitába, hogy hány lista van, én nem mennék bele – mondta. – De nem kéne elmondani a választóknak, hogy együtt fogunk kormányozni? Akik nem bírják egymás szagát a kampányban, azok kormányon hogyan fogják bírni? Nem bánnám, ha ezt elmondanák a választóiknak – üzente a többi ellenzékinek Gyurcsány Ferenc befejezésként.

***

A II. kerületben is egyre többen csatlakoznak a DK-hoz

A Demokratikus Koalíció II. kerületi szervezete február 10-én tartotta taggyűlését a Demokrata Klub Márvány utcai helyiségében. A napirend témái és a tanácskozás létszáma is a tennivalók, ugyanakkor pedig a taglétszám érezhető bővüléséről tanúskodtak.

Nagy Lajos villamosmérnök 64 éve lakik a kerületben. Bár az angyalföldi DK-szervezet alapító tagja volt, most nyugdíjasként a mi alapszervünkbe igazolt át. Kálmán Olgát is üdvözölhettük kerületi szervezetünkben. Elmondta: egy rendkívül összetartó és öntevékeny közösséget ismert meg pártunkban, ezért dolgozik szívesen velünk. Dr. Martin Jenő ügyvéd és nőgyógyász szakorvos feleségével, Mária asszonnyal, elfoglaltságbeli okok miatti hosszabb szünet után ismét kérte felvételét a DK soraiba. Balázs Dominika joghallgató új tagunk, szervezetünk korösszetételét (is) hivatott javítani, jelen külföldi tartózkodása miatt erről az összejövetelről távol maradt.

Ugyanakkor ketten is jelen voltak, akik a Demokratikus Koalíció elnökségi tagságára pályáznak. Nagy Eszter közgazdász 12 éven át külügyi szolgálatban dolgozott több országban. Az EU-hoz kapcsolódó civil szervezetben is közreműködött. Nagy Richárd György épületgépész és közgazdász. Annak idején szerepet vállalt abban az akcióban, melynek eredménye, hogy a Fidesznek nem sikerült teljesen befagyasztani valamennyi magán-nyugdíjpénztárt.

Az előbb felsoroltak jelentkezését, illetve támogatását mind megszavazta a taggyűlés. (Félreértések elkerülésére: bár 3 „Nagy” vezetéknevű személyről számoltunk be, ez kizárólag a névazonosság összeesése, közöttük semmiféle rokoni kapcsolat nincs.)

Szabó Gyula a vagyongazdálkodás, a területfejlesztés és a közbiztonságért felelős II. kerületi alpolgármester ismertette a Frankel Leo utcai kerületi szakrendelő projektjének helyzetét. Ez a főváros legmodernebb ilyen intézményeként egyesítené a jelenleg több kerületi címen szétszórt, zömmel a Kapás utcában működő rendelőt. Mivel ezt az óriási fejlesztést a kerület önmagában képtelen finanszírozni, a kormányzat még a régi – Láng Zsolt vezette – kerületnek ígért 13 milliárd Ft támogatást. Majd az újonnan megválasztott kerületi polgármestert mind Gulyás Gergely, mind Varga Mihály miniszter biztosította, hogy az említett összeg mit sem változott, ezt kormányhatározat garantálja. Nos, ez a határozat a mai napig nem jelent meg a hivatalos közlönyben, holott a közbeszerzési pályázat már él.

Dr. Tompa János, mint a II. kerületi közbeszerzési bizottság tagja elmondta: az önkormányzati tulajdonú Fény Utcai Piac Kft. kiadatlan üzlethelyiségei növekvő veszteséget okoznak. Az utóbbi években 30 százalékkal visszaesett a piac forgalma. Keresik a módját, hogy a profilkötöttségek oldásával, az un. őstermelői asztalok lehetőségeinek bővítésével stb. a lakosság újra népszerű, megfizethető árú bevásárló helyhez jusson.

A tavaly szeptemberben sebtében megnyitott Gyarmati Dezső uszoda (Máriaremetei út 224. megközelíthető 57-es és 257-es busszal) fizikumot karbantartó és sportolási lehetőség, kedvezményes diák/nyugdíjas belépővel. Azonban az esetleges tervezési és építési gondatlanságok miatt a komplexum fenntartása és továbbfejlesztése rendkívül költséges, ezért most független műszaki és jogi szakértők vizsgálják a helyzetet.

***

Fontos hír a DK tisztújító kongresszusáról

A Demokratikus Koalíció elnöksége 2020 március 1-jére hirdette meg a párt tisztújító kongresszusát. A DK vezetőit és elnökségének tagjait a teljes párttagság választja, széles körű demokrácia alapján.

Az esemény színhelye a Budapest Kongresszusi Központ, 1123 Jagelló út 1-3.

***

Ostrom 75 kiállítás

Hetvenöt éve ért véget a magyar főváros nagy részét romba döntő hadművelet. Az I., II. és XII. kerületi önkormányzatok fontosnak tartják a megemlékezést Budapest második világháborús ostromára és az áldozatokra, ezért saját eseménnyel készültek az évfordulóra. Szeretnék, hogy pártállástól függetlenül közös emlékezést tartsunk – nemet mondva a faji és nemzetiségi alapú gyűlöletre.

A három önkormányzat Ostrom75 címmel közös, utcai kiállítással emlékezik az ostromban elhunytakra. A kiállítást Ungváry Krisztián történész állította össze. A kiállítás helyszínei:

• Kapisztrán tér - nyitva 10-től 22 óráig
• Széll Kálmán tér - nyitva 8-tól 22 óráig
• Széna tér - nyitva 10-től 22 óráig
• Városmajor (a Maros utca és a Temes utca találkozásánál) - nyitva 10-től 22 óráig
• Ördögárok (Hűvösvölgyi út 25.) - bármikor megtekinthető

Új témák, új megvilágításban a kormány előtt

Azért a régiekről sem mondott le a miniszterelnök

Ugyan a 2 Hetes alapvetően a DK II. kerületi tagjainak időszaki hírlevele, amely főként kerületi ügyekkel foglalkozik, amelyek másutt nem olvashatók. Ám ha olyan fontos és ritka esemény történik, hogy a magyar miniszterelnök nemzetközi sajtótájékoztatót tart, amelyen ráadásul néhány független orgánum is jelen lehet, sőt kérdezhet, nem csupán a kormány által központilag irányított médiumok, akkor erről illik nekünk is megemlékeznünk.

Összefoglalóan: ha ezt a nagy ívű, kétségtelen szónoki bravúrral előadott műsort mondjuk egy más planétáról érkezett vendég meghallgatja, akinek fogalma sincs a mai Magyarország viszonyairól, akkor az el fog ámulni, micsoda győzelmekről és még nagyszerűbb jövőképről lehetett hallani Európa egyik élenjáró országának barátságos és őszinte vezetőjétől. Az ördög azonban mindig a részletekben rejlik. Néhány ilyen részletet szeretnénk felidézni, az elhangzottak időrendjében.

Nagyszerű eredményről számolt be a miniszterelnök az ország foglalkoztatási adatait idézve. Tavaly kereken 4,5 millióan dolgoztak ez 70 %-os foglalkoztatottságot jelent. Azt viszont elmulasztotta hozzátenni, hogy ebből 125 ezer a közmunkás és több mint félmillió a külországokban dolgozó magyar.

A szegénységen belül harmadával csökkent a kimondottan nélkülözők száma (akik számára a mindennapi létfenntartás is hiányzik). Azt viszont nem mondta, hogy ezek 1,4 millióan vannak, ők a lakosság csaknem 15 százaléka.

Valamilyen fura számítás alapján elbüszkélkedett a miniszterelnök, hogy a gazdaság versenyképességében a magyarok a legjobbak az Unióban. Nos, a Világgazdasági Fórum (WEF) 141 országot vizsgáló listája alapján a 47. helyen állunk. A versenyképességi indexet adó 12 mutatóból egyedül az infrastruktúrában vagyunk viszonylag jók a 28. helyen, de elkeserítő a helyzet az egészségügy (69.), az áru- és munkaerőpiac esetében (82., illetve 83. hely). Nem állunk jól az intézményrendszernél sem (66.). Bár alacsonyak a kamatok, konjunktúra volt a világgazdaságban, és bőséges mennyiségben álltak rendelkezésre fejlesztési források az uniós támogatásoknak köszönhetően.

Úgy tűnik, az önkormányzati választások váratlanul nagy ellenzéki előretörése következtében Orbán végre elfogadta, hogy ideje lenne valamit legalább ígérni az egészségi ellátás javítására, hiszen ez mindenkit érint – a rezsim magánklinikákat és külföldi kórházakat megfizetni képes haszonélvezőit kivéve. A szakdolgozók és nővérek elvándorlásának fékezésére, januártól 14, novembertől 20 százalék béremelést helyezett kilátásba (jelenleg 26 ezren hiányoznak a rendszerből!). Továbbá kijelentette, hogy a 3 évnél régebben felújított kórházak váróhelyiségeinek és kórtermeit fel kell újítani. A Számvevőszék pedig megtiltotta az úgynevezett fedezetnélküli kötelezettségvállalást, 2020-ban nem engedik egyetlen intézmény eladósodását sem. Itt jön egy homályos megfogalmazás: ez utóbbit a külföldi cégektől igénybevett nagy értékű berendezésekből származó extraprofit okozta. Itt álljunk meg.

Sokszor leírtuk: senki sem képes átlépni a saját árnyékát. Amikor Orbán úgymond segíteni akar, akkor először valamilyen építkezés jut az eszébe. (Apuka kőbányái és műkőgyártó telepei még nem sivatagosították el eléggé Budapestet és más városokat, további megrendelésekre lenne szükség…) A biztos profitot jelentő eddig államosított, majd a haveroknak privatizált cégekből, ingatlanokból sincs elég, érdemes szemet vetni a legmodernebb, jól működő, nagyrészt adományokból beszerzett egészségügyi berendezésekre is (lásd, Meddőségi Centrumok).

Részlet a State of Health in the EU 2019-ben kiadott 22 oldalas tanulmányából. „A magyar egészségügyi ágazat krónikusan alulfinanszírozott, és úgy tűnik, az egészségügy nem kiemelt prioritás. Az állam az egészségügyi kiadásoknak csak kétharmadát fedezi, ami jóval alacsonyabb az uniós átlagnál (79%), a zsebből fizetett közvetlen lakossági hozzájárulás aránya (27%) pedig jóval magasabb az uniós átlagnál (16%). Az önrész magas szintje aránytalanul érinti az alacsony jövedelmű csoportokat, és a háztartások magas arányának okoz katasztrofális egészségügyi kiadásokat. A közvetlen lakossági hozzájárulás majdnem felét gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre költik, amely arány az egyik legmagasabb az EU-ban.”

„Orbán Viktor vidéki házától alig húsz méternyire egy fűtött gyepű, a falu lakosságánál kétszer több ember befogadására alkalmas, múzeummal és rendelővel is felszerelt futball-stadion áll. Miközben a megye legnagyobb kórházában nincs szappan a női vécében, rosszak a piszoárok a férfi vécében, és két orvos az éjszakába nyúlóan próbálja ellátni a még éjfélkor is várakozó harminc beteget”, kezdi magyarországi riportját a The New York Times.

Az elmúlt évtizedben a magyar orvosok tizede, úgy ötezer orvos hagyta el az országot magasabb fizetés reményében. Zacher Gábort idézik, aki arról beszélt, hogy a Honvéd Kórház sürgősségi osztályán gyakran havi 300 órát dolgozott az a 25 orvos, aki 50 helyett dolgozott, miközben a kórház költségvetéséből hiányzott 350 millió forint.

Nem folytatjuk az idézeteket, minden olvasónknak nyilván van elég tapasztalata a betegellátás mai helyzetéről. Csak csendben megkérdezzük, vajon a miniszterelnök által bejelentett, és Kásler Miklósra delegált intézkedések, a felvázolt problémákat egycsapásra meg fogják oldani? Vagy ha nem, akkor minek kell még történnie?

A nagyvonalú változásokat bejelentő kormányzati show következő része az energia- és klímapolitikáról szólt. Megtudtuk, hogy a Kárpát-medence olyan kiváltságos helyzetben van, hogy képes fenntartani az élet legfontosabb feltételeit önerejéből, minden klímaválság ellenére (amely válságot hirdető társaság amúgy is egy görögdinnye: kívül zöld, belül piros). Ami pedig a széndioxid-kibocsátást és az energiafelhasználást illeti, Magyarország „klímabajnok”, megelőz olyanokat, mint Németország vagy Ausztria, legalábbis az egy főre eső GDP szerinti kibocsátást illetően.

2030-ra 90%-ig karbonsemlegesek leszünk, 2050-re pedig abszolút klímasemlegesek lehetünk, ehhez mindössze 50 000 milliárdot kell beruháznunk.

Egyelőre ezeknek a változtatásoknak első lépcsőjeként, 2022-től minden városban elektromos meghajtású buszok járhatnak csak és mentesíteni kell műanyagszemetektől a folyóinkat. A csomagolóanyagok műanyag-kiváltásán még dolgozik a kormány.

Na, hát ezt is sikerült megoldania az Orbán-kabinetnek egyetlen kormányülésen, nincs többé liberális „klímahiszti”! És hogy mi lesz 30 év múlva? Az még beláthatatlanul messze van.

A következő ügy, amiben „szakaszgyőzelmet” arattak Brüsszelben a magyarok, az a tranzitzónák kérdése a határ mentén. Ha elfogadják a liberális, bevándorláspárti jogi formulát, hogy ez „fogvatartás”, akkor mi „pedagógiai okokból szigorítottunk volna rajta, mert a magyar reakciónak ez a logikája, ha valamit kifogásolnak” – magyarázta a miniszterelnök. Nem kétséges, ezt őszintén így is gondolta, csupán abban tévedett – nem kicsit, nagyon –, hogy ez kizárólag az ő személyes logikája és pedagógiai módszere, nem pedig a magyaroké. Mint annyi más esetben saját magát szereti azonosítani a magyarsággal, vagy az általa vezetett kormány kritikáját a Magyarország elleni támadással. Másként persze nehezen lehetne elviselnie a vágyak és a valóság közötti szakadék kudarcait.

Így maradt a már jól bevált, számos belpolitikai sikert hozó sorosozás – annyi újítással –, hogy Soros „tehetséges magyar ember (egy magyarember nem is lehet más), ügynökei minden európai intézményben jelen vannak, jó lenne, ha mellettünk állna, és nem ellenünk dolgozna”.

Ez aztán részben magyarázza, miért oly nehéz kormányozni a mai világban, bár 3 ciklusban Orbánnak mégis sikerült. Arra a kérdésre, mit szól hozzá, hogy egyik leglojálisabb híve szerint „egyre több embert irritál a Fidesz” s ez okozta az ellenzék előretörését, próbálta elkenni a kérdés élét. „Túl hosszú volt a kampány, az emberek nehezen viselik, nyugalomra vágynak. Másfél éve nem volt nemzeti konzultáció, nem kérdeztük a véleményüket, ebben az évben legalább kettőt is tervezek.” Ez igazán megnyugtató…

A Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány, több száz médiafelületet irányít közvetlenül. A belépő cégek „önkéntesen” mintegy 30 milliárdnyi vagyonról mondtak le. Arra a kérdésre, hogy a KESMA létrehozásával miért érzi még mindig média-ellenszélben magát O. V. azt válaszolta: „a KESMA magánalapítvány, a kormány nem a  létrehozója, ezt én nem értékelem. Sajtótermékeket, médiaszereplőket nem akarok minősíteni.”

Elmondta: kevés tényanyag, felmérés készült a valódi médiaviszonyokról, ebben inkább a saját tapasztalatára épít, amely többet ér minden értékelésnél. Majd körülnézett a sajtótájékoztató termében. „Ha most itt választást tartanának, ezt 80-20 százalék arányban elveszteném.” Hogy ebben a sajtó iránti ellenszenv munkált vagy valami egészen más, azt nem tisztünk mérlegelni.

Az ATV képviselője megkérdezte: a kormányzás hangoztatott bátorságához tartozik-e hogy a kormány képviselői elfutnak az őket kérdező újságírók elől? Vajon az Elios-ügyben miért mondtak le az Uniós támogatásról, miért az adófizetőknek kellett 13 milliárdot kifizetni? A válaszból megtudtuk, hogy O.V. nem szándékozik rosszindulatú kérdésekre válaszolni és felesleges vitákat folytatni. Rendszeresen eleget tesz tájékoztatási kötelezettségének, péntekenként a Kossuth rádióban minden fontos dolgot elmond, amit a magyar polgároknak tudniuk kell. Az pedig sok esetben megtörténik, hogy az EU-ból érkező pénzek feletti vita végül veszteséget okoz, ezért inkább a költségvetés fizet. Különben is az Uniós összeg nem valami adomány, hanem a mi saját pénzünk, mely az itt dolgozó külföldi cégek által az országból kivitt osztalék ellentételezése. Minden forint a sajátunk, az ide-oda pakolás csak technikai kérdés. Különben az Unió felé való elszámolásban az egy főre jutó nemzeti össztermék arányában többet fizetünk be, mint mondjuk a hollandok.

A kormánymédiumok újságírói persze próbáltak „alákérdezni” és túlbuzgalmuk, meg hiányzó hozzáértésük miatt kellemetlen helyzetbe hozták olykor O. V.-t. A Pesti Srácok például az iránt érdeklődött, mikorra várható a Fidesz Néppártból való kilépése és Matteo Salvinivel egy platform alapítása?

Orbán meglepődött, de mosolyt erőltetett magára. „Értem, mit szeretne tőlem hallani, de én ezt nem mondtam. Baloldali előretörés van és a Néppárt sokat vesztett a soraiból. Megváltoztak a politikai erővonalak, és ma már nem a demokrácia, a szabadság, a fékek és ellensúlyok rendszere vagy a választásokon alapuló kormányváltás a kérdés. Hanem, a nemzeti identitás, a keresztény kultúra és a hagyományos családmodell hívei valamint a liberális gondolkodás, az európai egyesült államok és a bevándorlás-pártiak között húzódik az ellentét. Salvini azért az én hősöm, mert Olaszország alapító tagja az Uniónak, amikor mi még kommunizmus alatt éltünk.

A gyöngyöspatai szegregációval sújtott romák kártérítésével kapcsolatban O. V. véleményre nem térnénk ki, a hazai és a nemzetközi sajtó sokat foglalkozott vele. Úgy gondoljuk jóindulatúan, ez a szélsőjobb híveket összekovácsolni igyekvő belpolitikai fogás, semmi más.

Komolyabb ügy a Mátrai Erőmű esete. A cég többségi részvénycsomagja jó egy éve Mészáros cégcsoportjához került mintegy 11 milliárd forintért (Népszava). A visontai telephelyen működő két Mészáros-cég, a Mátrai Erőmű Zrt. és a gabonafeldolgozó Viresol Kft. közül valamelyik hibájából nagy mennyiségű szerves anyag került a hőerőmű technológiai víztározójába, mérgező gázokkal elárasztva a környezetet. Ez a Katasztrófavédelem jelentéséből tudható, de a mértéke vitatott. A miniszterelnök szerint az EU igen magas büntető kvótákat rendelt el, amit a tulajdonosok nem tudtak kifizetni, inkább bezárják a céget. Ezért az állam a segítségükre sietett, az MVM – amely 25 százalékig résztulajdonos – felvásárolta a vállalatot, mivel ez állítólag 10 ezer ember munkahelyét érinti. Különben is az ottani lignitkészlet az ország stratégiai tartaléka egy váratlan helyzetben, tehát itt nem üzleti alapon döntöttek. Értjük. Csak azt nem, hogyan lehet, hogy mielőtt ez a tranzakció megtörtént a miniszterelnök legjobb barátja és üzlettársai még 11 milliárd forintnyi osztalékot ki tudtak venni – a hírek szerint – a különben veszteséges cégből.

Talán nem véletlen, hogy az erre az ügyre adott válasza kapcsán O. V. azt is igen részletesen kifejtette: van egy rendes munkája, egy állása, amiért tisztes fizetést kap, köszöni szépen jól van, amire neki az életben szüksége van, az rendezett. „Ezért erre a kormányra sem pénzzel sem erővel befolyást nem lehet gyakorolni.”

Kár, hogy ezen az igazán alapos – majd 3 órás – tájékoztatón olyan kérdések, mint a magyar nyugdíjasok helyzete, a közoktatás problémái vagy a Kulturkampf kimenetele szóba sem kerültek.

Örömünkre szolgál viszont, hogy miniszterelnök úr, mint azt a tévé közvetítette tájékoztatója alapján láttuk, jól érzi magát és további évtizedekig számít a lakosság bizalmára.

v. j.

Ez évi utolsó taggyűlésünk sikerekről és jövő évi eseményekről szólt

December 13-án a Márvány utcai klubhelyiségben tartotta a DK II. kerületi szervezete utolsó idei taggyűlését.

Szervezetünk elnöke dr. Tompa János beszámolt a Demokratikus Koalíció országos Elnöksége december 6-i értekezletéről, melyet a megválasztott polgármesterek, alpolgármesterek, illetve önkormányzati tagok részvételével rendeztek. Elmondta: a helyhatósági választások eredménye egyértelműsítette, hogy a Demokratikus Koalíció az ország legtámogatottabb ellenzéki pártja. Gy. Németh Erzsébet alpolgármester lett a fővárosi közgyűlésben. Három város alpolgármestere átjelentkezett a DK-ba, bővült a parlamenti frakciónk is. Fontos, hogy az önkormányzatokban mindenképp tisztességesen, a korrupcióval szemben fellépve, átlátható módon dolgozzunk. Soha ne feledjük, hogy az embereket, s azokat a lakosokat is szolgáljuk, akik nem ránk szavaztak. Elkövetkező cél a fiatalok szélesebb körű bevonása a DK-ba, ehhez olyan új módszerek szükségesek, amelyek számukra népszerűek. Például sokoldalúbb lesz jelenlétünk a Facebookon.

Majd ismertették a kerületi DK-tagok önkormányzatban javasolt megbízatásait. Így Szabó Gyula társadalmi megbízatású kerületi alpolgármester, dr. Tompa János a Közbeszerzési Bizottság elnöke, Gál Andrea természet- és állatvédelmi tanácsnok, Szörcsök László a Településüzemi és Környezetvédelmi Bizottság tagja, Garabuczi Sándor a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság tagja, Farkas Alpár a II. kerületi Közbiztonsági Alapítvány tagja lesz. Helyet kap még dr. Laczkovics Mária a Budai Épületfenntartó felügyelő bizottságában (fb), Péteriné Paksi Júlia a Budai Polgár fb és Mészáros István a Sport és Szabadidő-sport Nonprofit Kft. fb-ban.

Az országos Elnökség 2020. február 25-re – nem szavazóképes létszám esetén március 1-jére – összehívja a DK tisztújítást is lebonyolító kongresszusát a Budapesti Kongresszusi Központba. (A kongresszuson csak azok a tagok szavazhatnak, akiknek nincs 3 havinál több tagdíj elmaradásuk.) Az alapszabály értelmében az országos elnök megválasztása internetes szavazással történik február első felében. Tekintettel a kongresszusi küldöttek nagy számára regionális kongresszusok is lesznek pl. Budapest részére is.

***

A DK II. kerület nehéz sorsú gyermekek karácsonyi ajándékához járul hozzá

A II. Kerületi Önkormányzat nehéz sorsú borsodi és szabolcsi gyermekeknek küld ajándékokat kívánságlistájuk alapján. A számos megkérdezett kislány és kisfiú közül tízen kerületi DK szervezetünk adományaként kapnak karácsonyra öltöztető babát, illetve játékautót.

***

Filmkritika egy hihetetlen sci-fi kapcsán

A közelmúltban mutattak be egy fantasztikus filmet, talán paródia, talán horror, nem tudni pontosan mi lehetett a rendező szándéka. Ám megfelelő alkalom arra, hogy megindítsuk kritikai rovatunkat.

A mű kétségtelenül ritka képzelőerőről tanúskodik. A sztori nyilván egy Tejúton túli bolygón játszódik, különös helyszínen, fura főszereplőkkel. Az alaptörténet drámai, megrázó és bizonyos sötét humort is felmutat egyszerre. Amint egyre inkább tovagördül a mese, annyira meglepő, annyira a normális tapasztalatok kifacsarása, hogy emiatt szinte odaszegezi a nézőt a látottakhoz. Alább felvillantunk néhány részletet a (rém)történetből. A mese egy képzeletbeli országban játszódik, ahol minden fordított a normális világrendhez képest. Például: minél gazdagabb valaki, annál bőségesebb támogatásban részesül (kedvezmények, juttatások, csökkent szolgáltatási díjak stb.). Viszont minél szegényebb egy ember, annál inkább sanyargatják. Akiknek pedig már semmijük sincs, azokat törvényileg büntetik. Karácsonyi ajándékként pedig megfosztják az orvosi ellátástól is, ha megbetegszenek a nyomorultak. Ebben a képtelen világban államilag leszűkítették a fiatalok tanuláshoz való jogát, ugyanakkor a szülők nyakába varrták az emiatt felmerült felelősséget. Azt meg, hogy egy kisgyermek mikor válik iskolaéretté, nem a vele foglalkozó pedagógusok és az őt legjobban ismerő szülei döntik el, hanem egyetlen – erre a célra felállított – az elérhetetlen magasságokban trónoló Hivatal.

Ha féltucat verőember ráugrik, földre teper és megkínoz valakit, aki ráadásul hivatalosan védett személy, ez esetben büntetőeljárás indul – az áldozat ellen! Ha pedig egy köztisztviselő bennfentes információkkal visszaélve, a rábízott javakat hűtlenül kezelve milliárdokat kaszál, ráadásul drogos, részeg buliján, az őt szórakoztató örömlányokat közpénzből fizeti ki, és végül lelepleződik; ebben a meseországban mi fog történni? Szigorú eljárás indul. Na, nem a bűnös ellen, hanem azokkal szemben, akik az üzelmeit leleplezték! Mindez fordítva is megtörténhet ebben a kifacsart mesében. Például, ha egy színházi rendező megsért egy színésznőt, majd beismerve a dolgot bocsánatot kér, akkor nem a konkrét esetben tesznek rendet. Inkább ürügyként használják fel a dolgot a nem tetsző színház-igazgatók kinyírására, egy teljes művészeti ág, nevezetesen a színházi világ megszállására. Sőt, rögvest kiterjesztik a Kulturkampf darálóját mindenkire, akinek saját véleménye van, és nem a hivatalosan előírt mantrát ismételgeti.

Mint minden science fiction, ez a mese is teljesen a fantázia terméke, nem tartalmaz valóságosan megtörtént, egyáltalán hihető elemeket. Ilyesmi még egy banánköztársaságban sem fordulhat elő. Mégsem ajánljuk ezt a mozit családosoknak. Nem gyermekeknek való. Sőt, a gyengébb idegzetű felnőttek is jobb, ha tartózkodnak tőle. Az itt megjelenített, feje tetejére állított világ, csakis egy beteg agy szüleménye lehet.

Szerencsére minden műsornak vége szakad egyszer. S mikor a hosszúnak tetsző sötétség után végre felgyulladnak a világosság lámpái, a nézők azzal a jó érzéssel lélegezhetnek majd fel, hogy ezt az embertelen, perverz fikciót is kitörölhetik az emlékezetükből.

v. j.

Fontos tisztségekben a II. kerületi dékások

Örömmel jelentjük, hogy a ll. Kerületi Önkormányzat képviselő testületének november 18-i ülésén megválasztották a következő feladatokra a Demokratikus Koalíció által küldött tisztségviselőket.

A képen látható személyek sorrendjében balról jobbra: Szabó Gyula társadalmi megbízatású alpolgármester lett, dr. Tompa János a Közbeszerzési Bizottság elnöke és Gál Andrea Állat- és természetvédelmi tanácsnok (mindhárman listáról választott egyéni kerületi képviselők), továbbá Garabuczi Sándor a Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság tagja. Legtöbbjük 2-3 idegen nyelvet beszélő, aktív dolgozóként óriási projekteket irányító képzett szakember, hatékony munkára és ellenőrzésre termett. Mint részben korábbi hírlevelünkből, valamint a kerület Facebook-oldaláról is ismert, a II. Kerületi Önkormányzat 21 tagú képviselő-testületében – Őrsi Gergely MSZP-s polgármesterrel együtt – 12 tagot a DK-LMP-MMM-Momentum-MSZP-Párbeszéd összefogás ad, 8 főt a Fidesz-KDNP és 1 képviselőt a Magyar Kétfarkú Kutyapárt.

***

Végül csak kimutatta a foga fehérjét

Szinte megsajnáltuk, a miniszterelnök annyi váratlan kudarcot volt kénytelen elviselni az elmúlt hónapok alatt. Kapta az ütéseket innen is, onnan is, akár valami pofozózsák.

Eredeti álma, hogy a „nemzeti szuverenitás” jelszavával az Európai Unió szervezetének föllazításán ügyködő szélsőjobb erőknek mintaadó vezére legyen, bizonytalan időre szertefoszlott. Nemhogy erősödött volna, látványosan gyengült az Unión belüli tekintélye és szerepvállalási esélye. Jól jelzi ezt az Európai Néppárt folyamatosan lebegtetett felfüggesztése, valamint az, hogy nem kapott a Fidesz alelnöki posztot az Európai Parlamentben. Elsőként javasolt biztosát kiejtették, a helyette ajánlott Várhelyi Olivért pedig heteken át csuklóztatták, megalázva ezzel küldőjét. Eközben beütött a váratlanul nagymérvű pozícióvesztés az önkormányzati voksoláson. Ráadásul, ahol a csekély szavazati különbség miatt megóvták az eredményt, ott mind az újraszámolás, mind a megismételt szavazás alkalmával még súlyosabb lett a bukta.

Egyértelművé vált: a „magyar embereknek” elegük van!

Hogy még a legérzékenyebb érzelmi fronton is a vereség keserű kenyerét nyomják le Orbán torkán; a nagy garral beharangozott Puskás stadion szinte nemzeti ünnepnek szánt megnyitó mérkőzésén hiába feszített valamennyi főméltóság a fűtött VIP páholyban, elkalapálták az NBII. színvonalán szaladgáló nemzeti 11-et. Egy drukker találóan jellemezte blogján a látottakat: „az uruguayiak megpróbáltak udvariasságból veszíteni, de a VIP páholy a megnyitón magyarok nem hagyták”. Mindezek ismeretében nem lehet csodálkozni, hogy O.V. értetlenül szemlélve a rá zúduló „sorscsapásokat”, első ijedelmében eljátszotta, hogy megértő, emberi arca is van, s együttműködést ígért az újonnan kivirágzott önkormányzati hatalomnak. A színjáték mindössze két napi tartott. Utána megkezdődött mindannak feladása, amiben a Fidesz valaha is józanul viselkedett. Az un. közigazgatási bíróságokról való lemondás csak az Uniót megtévesztő taktikai trükk volt, egy salátatörvény szövegében elbujtatva máris visszacsempészték.

Az ellenzék által megszerzett önkormányzatokkal nemhogy együttműködnének, de a helyi önrendelkezés korábbi korlátait is még vadabbul összepréselték. A közoktatás afrikai nívóját pedig nemhogy emelnék, hanem az ebből fakadó hátrányokért a gyermekes szülőket teszik felelőssé. Tehát a mélyszegénységben élő, zömmel cigány népesség tagjai, ha nem gondoskodnak a csupán 13 éves koráig tanköteles gyermekük további szakmai képzéséről, büntetésnek néznek elébe. Kérdésünk: egy rabszolgaként a helybeli kiskirály kénye-kedve szerint gyomot kapargáló közmunkás, akinek semmiféle szakismerete nincs, hogyan képes szakmára taníttatni a gyerekét? Az embertelen „törvény” valódi célja tehát világos. Ütni a legszegényebbet. Miközben a köztársasági elnök alapbérét csaknem megduplázzák. Ez önmagában nem lenne annyira felháborító, ha nem járna azzal, hogy a mintegy 80 ezer állami aktatologató ennek arányában mind többet szakít ki az adófizetők forintjaiból. Nos, mind emiatt és sok más okán, volt mit hallgatnia a miniszterelnöknek a hétfői parlament ülés azonnali kérdések órájában. Záporoztak a kellemetlenül jogos kérdések. A válasz vagy lekezelő személyeskedés vagy mellébeszélés, esetleg az eltérő ideológiájú ellenzékiek összeugratásának kísérlete volt.

A DK részéről Gréczy Zsolt egy kiugróan magas, 700 milliárd(!) forintos bírsággal kapcsolatban, melyet az unió Regionális Alapokat felügyelő biztosa az uniós támogatások felhasználási rendszerének súlyos rendellenessége miatt rótt ki, javasolta, ne az adófizetők terhére, hanem akik miatt megbüntettek, Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és a haveri oligarchák fizessenek.Orbán először fölényeskedve tagadta az egész ügyet, valótlan állítással vádolva a felszólalót. Ám viszontválaszban Gréczy szó szerint felolvasta a biztos levelét, amely tételesen cáfolta a miniszterelnök szavait. Orbán kényszerű viszontválasza: nem büntetésről van szó, ez egy „technikai korrekció” volt (ahhoz képest elég sokba került – tesszük hozzá)